Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VII. kötet 1914 (Budapest, 1915)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 149 a panaszos részéről vitássá tett járulék balesetbiztosítási járulék; az 1907. évi XIX. tc. 157. §. értelmében pedig az e tekintetben felmerült vitás kérdések az állami munkásbiztosító hivatal hatáskörébe tartoznak. A debreceni kerületi munkásbiztosító pénztár ezután a 249 K 98 f járulékot F. H.-tól végrehajtásilag behajtotta. F. H. pedig a debreceni kerületi munkásbiztosító pénztár ellen a debreceni kir. járásbírósághoz beadott keresetében kérte ítéletileg kimondani, hogy a tőle követelt 249 K 88 f baleseti «dijat» megfizetni nem tartozik és ez okból az iparhatósági határozat hatályon kívül helyeztessék, mert cséplőgépjéhez a munkásokat a csépeltető uradalom állította ki és így azokat baleset ellen biztosítani nem ő tartozott; de különben is a munkások a gazdasági cselédsegély- és munkáspénztár által biztosítva is voltak. A debreceni kir. járásbíróság 1913 február hó 5-én 1912- Sp. II. 1736/7. sz. a. hozott végzésével alperes pergátló kifogásának helyt adott és a pert megszüntette, mert az 1907. évi XIX. tc.-nek alperes által felhívott 156. §-a csupán azon esetekre vonatkozik, amidőn döntés tárgyát egyedül az képezi, hogy a munkaadót az országos pénztárral szemben balesetbiztosítási díjra nézve kötelezettség elvileg terheli-e vagy sem ? ezúttal azonban azon tényből, hogy felperes a B) alatti 1911 január 27-én 92/2. sz. orsz. munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztár határozatot csupán a veszélyességi osztály tekintetében támadta meg, valamint általában a kereset tartalmából kétségtelen, hogy felperes keresete nem a fent megjelölt határozatban kimondott kötelezettségének elvileg fennállása ellen, hanem arra irányul, hogy a keresetben megjelölt időpontokban balesetbiztosítási díjjal megterhelhető nem volt; ennek a kérdésnek eldöntése pedig már a felhívott törvénycikk 157. §-a értelmében az állami munkásbiztosító hivatal hatáskörébe tartozik. A debreceni kir. törvényszék, mint polgári felebbezési bíróság 1913 április hó 20-án 1913. E. 37/2. sz. a. hozott végzésével a kir. járásbíróság végzését megváltoztatta, alperest pergátló kifogásával elutasította, és a kir. járásbíróságot az ügy érdemi tárgyalására és érdemi határozat hozatalára utasította, mert ebben az esetben felperes eredetileg az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztárnak az ellen a határozata ellen emelt ugyan kifogást és adott be az állami munkásbiztosító hivatalhoz felebbezést, amely szerint gőzcséplő üzeme nem a Cí, hanem az O veszélyességi osztályba soroztatott; utóbb azonban az iparhatóság előtt az ott 1912 augusztus 28-án felvett tárgyalási jegyzőkönyv szerint már azt vitatta és annak megállapítását kérte, hogy ő cséplőgépjénél alkalmazott munkások után az 1907., 1908. és 1909. évekre balesetbiztosítási díjat fizetni nem tartozik, amennyiben a munkásokat nem ő alkalmazta, hanem a vele szemben is munkaadóként jelentkező uradalom cselédei teljesí-