Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VII. kötet 1914 (Budapest, 1915)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 143 szerű igazolása után kérelmére javára kiutaltatni fog. A haszonélvező elhalta vagy férjhez menetele után az összeg N. Gy. javára fog kiutaltatni". Heves vármegye árvaszéke 1912 október 23-án 18,663/1912. sz. a. kelt átiratával az egri kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóságot megkereste, hogy a kiskorú N. Gy. pénzét gyámpénztári kezelés végett tegye át, mert a kiskorú pénzének kezelésére az árvaszék jogosított még akkor is, ha azt haszonélvezeti jog terheli. Az egri kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság 1912 október 26-án 7284/1912- tkv. sz. a. kelt átiratában értesítette az árvaszéket, hogy a megkeresésnek az 1881 : LX. tc. 191. §-a alapján eleget nem tehet. A sorrendi végzés jogerőre emelkedvén, az egri kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság 1913 május 39-án 3610/1913. tkv. sz. a. végzésével utasította az egri kir. adóhivatalt, mint birói letétpénztárt, hogy a kiskorú N. Gy. javára fennmaradt összeget és letéti kamatait újból vételezze be, mert az így képződött összegnek ^1U°ío letéti kamatai özv. N. M.-né M. A. javára férjhezmenetele vagy elhalálozása napjáig kérelmére minden év végén kiutaltatni fognak a haszonélvezeti jog megszűnése után pedig az összeg kiskorú N. Gy. javára fog kiutaltatni. Az egri kir. adóhivatal, mint birói letétpénztár, a 4117 kor. 96 fillér készpénzt 1913 június 25-én 99 pénztári cikk és a birói letétnyilvántartási napló 94. sz. a. vette őrizetbe. Heves vármegye árvaszéke ekkor 1913 június 5-én 10,130/1913. árv. sz. a. hozott határozatával a t. főügyészt felhívta, hogy amennyiben az egri kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság intézkedése a kiskorú érdekét sérti, úgy az ellen jogorvoslattal éljen. A t. főügyész azt jelentette, hogy az árvaszék a telekkönyvi hatóságnak 7284/1912. tkv. sz. kelt átiratát tudomásul vette és így a kérdést újból fel nem vetheti; a kiskorú érdekét pedig sértve nem látja s így jogorvoslat beadása nem indokolt. Özv. N. M.-né M. A. 1914 január 19-én Heves vármegye árvaszékénél felvett jegyzőkönyvben kérte a kiskorú N. Gy. készpénzének a gyámpénztárba való utalását, mert a telekkönyvi hatóság csak évenként utalja ki a kamatot, az árvaszék pedig félévenként, a kiskorú érdekében álló célra; a tt. gyám lemondása esetén a tőke nem használható fel és végül, mert az 1881: LX. tc. 191. §-nak rendelkezése csak a nagykorúakat illető vagyonra fennálló kamathaszonélvezeti jogokat illetőleg tartalmaz rendelkezést. Ez alapon Heves vármegye árvaszéke 1914 január 24-án 1182/1914. sz. a. kelt átiratával az egri kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóságot a felvett jegyzőkönyv másolatának megküldése mellett ismételten megkereste, hogy a kiskorú N. Gy. tulajdonát képező összeget gyámpénztári kezelés alá bocsássa.