Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VII. kötet 1914 (Budapest, 1915)
HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 141 szerint R. J. jogelőde G. A. a felmondási időre járó 1250 korona fizetését ott perelte, azonban hatáskör hiányából elutasíttatott. A szatmárnémeti! kir. törvényszék, mint polgári felebbezési bíróság előtt a tárgyaláson a felek bejelentették, hogy a perben bíróságon kívül kiegyeztek és kérték a per megszüntetését, melyet a kir. törvényszék D. 1291/3. számü végzésével ki is mondott. Történt azonban, hogy az 1913 június 18-án, a fenti perújítási kereset tárgyalásakor Sch. M. szatmári lakos, mint G. A. engedményese, a szatmári kir. járásbíróságnál a Magyar árúforgalmi részvénytársaság cég ellen 250 korona és jár. iránt pert indított. Keresetében előadta, hogy alperes tartozik jogelődének G. A.-nak, mint volt üzletvezetőjének, 1912 május i-tó'l számított három havi felmondási időre járó fizetés címén 1250 koronával. Ebből a követelésből 1000 korona már a szatmári kir. járásbíróság előtt 1912. Sp. II. 1191. sz. a. peresítve lett; 250 korona pedig G. A. által reá ruháztatott át. Minthogy a követelés már iparhatósági eljárás tárgyát is képezte, kérte a kir. járásbíróságot, hogy alperest a 250 korona megfizetésére kötelezze. ' A kir. járásbíróság 1913 július 8-án 1913. Sp. II. 1140/3. sz. a. hozott ítéletével felperes keresetét elutasította, mert az 1913. Sp. IV. 316. sz. folyamatban lévő pernél elfekvő 1912. Sp. 1191. sz. per adatai szerint R. J. keresetében azt állította, hogy a három havi felmondási időre járó 1250 korona fizetést G. A. reáruházta, abból azonban csak 1000 koronát érvényesít. A szatmárnémetii kir. (örvényszék, mint polgári felebbezési bíróság 1914 március 23-án 1913. D. 865/4. sz. a. hozott végzésével az első bíróság ítéletét feloldotta és az eljárást megszüntette, mert a csatolt 1912. D. 1089. sz. perben megtartott szóbeli tárgyaláson a felek nyilatkozataiból megállapítást nyert, hogy G. A. az alperes részvénytársaságnál üzletvezetőként volt alkalmazva; az 1884 : XVII. tc. 92. §-ának harmadik bekezdése értelmében pedig a kereskedői üzletben alkalmazott üzletvezető fontosabb teendőkkel megbízott kereskedősegédnek tekintendő, minélfogva a keresetbe tett jogot az id. törvény 176. §-a értelmében elsősorban az iparhatóság előtt kell érvényesíteni; az iparhatóság azonban még az ügy érdemében nem határozott, amennyiben a panaszt hatáskör hiányából visszautasította. II. Sch. M. felperesnek jogelőde G. A. az alperesnek, a Magyar árúforgalmi részvénytársaság cégnek üzletvezetője volt, s így a nevezett a K. T. 55. §-a és az 1884: XVII. tc. 92. §-a szerint a kereskedő segédszemélyzete közé tartozott; az 1884: XVII. tc. 92. §. 2. és 3. bekezdése szerint pedig az