Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VII. kötet 1914 (Budapest, 1915)

138 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. a 44,733/1900. sz. kereskedelemügyminiszteri rendelet alapján panaszost panaszával hatáskör hiányában a rendes birói útra utasította, mert a mozgófénykép-vállalat ipari vállalatnak nem tekinthető és így az ipartörvény rendelkezései alá nem tartozik. S. L. ezután keresetét a nagyváradvárosi kir. járásbírósághoz adta be s a keresetet dr. K. E. kezéhez kérte kézbesíteni. A kir. járásbíróság 1913 december 17-én 1912. Sp. III. 1879/12. sz. a. hozott ítéletével felperest keresetével elutasította, mert alperes vállalat tulajdonában 1912 október 7-én változás történt és a felperes és az új tulajdonosok közt jogviszony létre nem jött; felperes igényeit csak a volt igazgatók ellen saját személyükben érvényesítheti. A nagyváradi kir. törvényszék, mint polgári felülvizsgálati bíróság 1914 február 28-án 1914. E. 3/2. sz. a. hozott végzésével hivatalból észlelt pergátló ok alapján a kir. járásbíróság 'ítéletét feloldotta és az eljárást megszüntette, mert a nevezett vállalatot iparszerű foglalkozásnak, a vállalat és működési körében kisegítő alkalmazást nyert felperes közti viszonyt pedig iparos és iparos segédi viszonynak tekintette. A felperes által érvényesített követelés felett való bíráskodás tehát az 1884: XVII. tc. 176. §-ában foglalt rendelkezéshez képest elsősorban az iparhatósághoz tartozik, felperes pedig követelésével egyenest a rendes bírósághoz fordult. S. L. ekkor a kir. törvényszéknél kérvény útján a rendőrkapitány, mint iparhatóságnak ebben az ügyben hozott határozatát bemutatta és kérte a kir. törvényszéket, hogy vagy javítsa ki a végzését és a tényeknek megfelelő határozatot hozzon vagy az 1907: LXI. tc. 7. §. 1. pontja értelmében az iratokat a hatásköri bírósághoz terjessze fel. II. Az 1884: XVII. tc. (ipartörvény) 176. §-a alkalmazhatásának előfeltétele az, hogy a követelést érvényesítő alkalmazott valamely iparossal (kereskedővel) szolgálati viszonyban álló segéd, tanonc vagy munkás legyen. Ha a munkaadó nem iparos (kereskedő), e szakasz alkalmazást nem nyerhet. Ebben az esetben a munkaadó a ((Vigadó mozgószinházvállalat nagyváradi cég», melynél a felperesként fellépő S.L., mint kapus volt alkalmazva. Az oly mozgófényképszinház iparosnak, illetve iparvállalatnak nem tekinthető, amely tisztán látogatói szórakoztatását célozza, anélkül, hogy közforgalom tárgyát képező cikket előállít, feldolgoz vagy elad ; az pedig nem is állítta-