Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VII. kötet 1914 (Budapest, 1915)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 133 kára egész tevékenységét vagy legalább annak bizonyos munkaidőhöz kötött részét leköti. Emellett a meghatározás mellett nem bír jelentőséggel és az iparossegéclet ebbeli minőségétől nem fosztja meg az, hogy az iparossegéd a megkötött munkaszerződés szerint az ő munkabéréből az iparüzlet körében még más segédet is tartozik alkalmazni, mert egyedül ezen az alapon az ő tevékenysége vállalkozói tevékenységnek még nem tekinthető. C. G.-ot tehát a malomüzletet zárgondnoki minőségben folytató Sch. M. iparossegédként alkalmazta. Minthogy az id. tc. 176. §-a szerint az iparosok és a segédek között felmerülő azon súrlódások és vitás kérdések, amelyek ebben a §-ban fel vannak sorolva, elsősorban az iparhatóság által dontendők el, annak a megjegyzése mellett, hogy a hatásköri vita a rendes biróság és az * iparhatóság között csupán a felett van és G. G. is a hatásköri összeütközést csupán arra nézve jelentette be, vájjon G. G.-nak a zárgondnok ellén három havi járandósága iránt támasztott követelésére nézve az eljárásra a rendes biróság vagy az iparhatóság bir-e hatáskörrel, ebben az ügyben a közigazgatási hatóság hatáskörét kellett megállapítani. 71, A rendes biróság által az ügy érdemében holott határozat jogerőre emelkedése után azon az alapon, hogy az ügy a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik, eljárásnak nincs helye és a biróság jogerős érdemi határozata a közigazgatási hatósággal szemben irányadó. Nincs hatásköri összeütközés oly kérdésben, amelyben csak egy hatóság határozott. 1914 május 25. Hb. 57. sz. a. I. A Budapest székesfőváros VIII. kerületének elöljáróságánál 1907 május i-én megjelent Cs. J.-né P. R. budapesti lakós és kérte, hogy kiskorú J. nevű gyermeke, aki Perbenyik községben 1901 október 16-án született, hatósági gondozásba vétessék, mert a gyermek hülye, gondos ápolást igényel, amire azonban ő nem képes, mert férje, aki urasági inas