Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VII. kötet 1914 (Budapest, 1915)

122 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 66. Mezei közös dűlőúton létesített hídnak széthányása, ha az okozott kár hatvan koronát nem halad meg, mezőrendőri kihágás és miatta közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik az eljárás. 1914 ápr. 20. Hb. 27. sz. a. I. Zs. I. Hrustin község birója, a námesztói járás közjegyzőjénél felvett panaszában előadta, hogy a «Lán« nevű dűlőben vezető mezei út mentén levő árkon keresztül az átkelés megkönnyítésére hidat csináltatott. Az árok után R. M. hrustini lakós tulajdonát képező mocsár fekszik, amelyen keresztül az árok előtti út folytatólagosan már évek óta vezet, ugyancsak a ftHore Lán»-on nevű dűlőbe. A hidat az elkészítés napja után 1912. évi október hó 20-án széthányva találta. Minthogy R. M. a községházán tanú jelenlétében úgy nyilatkozott, hogy a hidat szét fogja hányni, mert nem engedi meg, hogy az ő mocsarán keresztül vezessen az út, ezért a tett elkövetésével R. M.-t gyanúsítja. Kérte a felsőbb hatóság intézkedését. A námesztói járás főszolgabírójának rendeletére a csendőrség megállapította, hogy a községi biró a községi képviselőtestület beleegyezésével készítette a hidat, hogy a község lakosai a «sztare lazi» nevű mezőre a trágyát kiszállíthassák és a mezei terményeket hazaszállíthassák: a kárt 30 koronában számították fel. A námesztói járás főszolgabírója 1912 november hó 4-én az iratokat a námesztói királyi járásbírósághoz illetékességből áttette, mert ((büntetendő cselekmény tányálladéka látszik fenforognio. Az ügyészségi megbízott az iratoknak a főszolgabíróhoz való áttételét indítványozta, mert a vádolt cselekmény az 1890 :1. tc. 125. §-ban ütköző útrendó'ri kihágás tényálladékát állapítja meg. A námesztói királyi járásbíróság 1912 november hó 12-én 1912. B. 391. sz. a. hozott végzésével az iratokat figyelemmel az ügyészségi megbízott indítványára és illetékesség okából a námesztói járás főszolgabírójához áttette. A főszolgabíró által tartott tárgyaláson R. M. tagadta a terhére rótt cselekményt és csak azt ismerte, hogy fenyegetődzött. hogy a hidat szétszedi, mert a községi biró nem a régi helyen, hanem más helyen veretett hidat, úgy hogy ezen arra vezető út az ő földjét érintette, később azonban, midőn a kinyomozott másik tettes Zs. J. hrustiui lakós beismerte, hogy R. M.-sal együtt rongálták meg a hidat; R. M. beismerte, hogy amikor már félig szét volt szedve a hid, érkezett oda és ekkor segített a hátralevő gerendákat széthányni. A főszolgabíró terhelteket az 1890. évi I. tc. 125. §-ába ütköző út-