Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VII. kötet 1914 (Budapest, 1915)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 119 és a hajtópénzt 90 koronában számította fel és kérte, hogy terheltek ellen a bűntető eljárás indittassék meg és az erdőtörvény 90, 100. §. és a vármegyei érték- és árszabály alapján a kimutatott összegben marasztaltassanak el. A Jőszolgabíró 1913- évi szeptember hő 9-én 164,2/1913. kih, sz. a. hozott végzésével hatáskörét nem állapította meg és a panaszt az alsókubini kir. járásbirósághoz áttette, mert a feljelentés szerint terheltek a terhökre rótt erdei kártételt együtt egy időben követték el és ez a kár — amint az a vármegyei árszabály szerint felszámíttatott — a 60 koronát meghaladja és így az 1879: XXXI. tc. 73. §-a szerint már vétséget képezvén, annak elbírálása a kir. járásbíróság hatáskörébe tartozik. Az alsókubini kir. járásbíróságnál .az ügyészségi megbízott a vád képviseletét közérdek hiányában el nem vállalta. A kir. járásbíróság pedig 1913 október hó 17-én 1913. B. 312/1. sz. a. hozott végzésével a bűnvádi eljárás megindítását a Bp. 527. §-ának 1. bekezdése alapján megtagadta és a feljelentést ugyanazon szakasz 2. bekezdése értelmében a főszolgabíróhoz áttette, mert bár a feljelentés szerint terheltek az erdei legeltetés által állítólag 60 koronán felüli kárt okoztak is, mégis a feljelentés adatai alapján az ügy a kir. járásbíróság hatásköréhez nem utasítható, mert az, hogy a fentnevezettek 'egy büntetendő cselekményt (bűntettet, vagy vétséget) nevezetesen a Btk. 421. §-ába ütköző ingatlan vagyon rongálásának vétségét követték volna el, igazolva nincs, a főszolgabíró rendelkezésére nem állott semmiféle oly adat, amelyből a bűntett vagy vétség fenforgására következtetést vonhatott volna és minthogy a feljelentő panaszában nem is az említett vétség, hanem erdei kihágás miatt emelt vádat, ennélfogva az eljárás a kir. járásbíróság hatáskörébe tartozó bűncselekmény hiányában megtagadandó volt. De megtagadni kellett az eljárást azért is, mert a Btk. 421. §-ának 2. bekezdése értelmében szükséges magánindítványt a Btk. 113. §. alapján arra jogosított személy, jelen esetben a chlebnícei volt úrb. birtokosság, illetve maga a tulajdonos elő nem terjesztette s így a Btk. 110. §-a értelmében a kir. járásbíróság a bűnvádi eljárást meg nem indíthatja. Tekintettel arra, hogy a súlyosabb törvényszegés mindig felöleli a csekélyebbet és a vagyonrongálás megbüntetésére szükséges előfeltételek hiányában az . erdei kihágás nem maradhat megtorlatlan, minthogy az 1879:XXXI. tc. 82. §-ának 1. bekezdése szerint hasonlag a sértett fél indítványára üldözhető erdei legeltetésnél ugyanazon törvény 136. §-a értelmében a magái}fél indítványát az erdőkezelő tisztnek külön meghatalmazása nélkül előterjesztett panasza teljesen pótolja, az iratok a főszolgabíróhoz saját hatáskörében leendő intézkedés végett átteendők voltak.