Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VII. kötet 1914 (Budapest, 1915)
22 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. tulajdonosoké, amit ők az előre meghatározott árban átvesznek. Ekkép pedig a téglamester üzleti tevékenysége vállalkozás és nem szolgálat, az így szerződött téglamester vállalkozó és nem segéd. Követelése tehát nem esik az 1884. évi XVII. tc. 176. §-ának kivételes rendelkezése alá, hanem a hatáskörre vonatkozó általános szabály az irányadó, mely szerint a magánjogi követelés érvényesítése — ha törvény kivételt nem tesz — a rendes bíróság elé tartozik. 9. Pártkör szolgája és pénzbeszedője nem háztartási vagy gazdasági szolgálatra lévén kötelezve, nem cseléd és bérkövetelése rendes biróság hatáskörébe tartozik. 1914. január 26. 1913. Hb. 154. sz. I. B. J. szabadkai lakos, Szabadka város rendőrkapitányánál beadott keresetében előadta, hogy M. A. a szabadkai ((Függetlenségi kör» gazdája és P. A. a kör választmányi tagja, a kör megbizásából 1909. évi június i-től kezdődően a körbe szolgául és pénzbeszedőül 840 korona évi fizetés, természetbeni lakás és 3 havi felmondás kikötése mellett alkalmazták. Ezen minőségben 1912. évi április hó 25-ig működött, míg a kör helyettes elnöke dr. P. A. szolgálatát 1912. évi május i-re felmondotta és elbocsátotta. Minthogy azonban neki a megállapodás, valamint törvény szerint is 3 havi felmondási időre járó fizetésre van joga, annak előrebocsájtása mellett, hogy az egynegyed évi lakás ellenértékét 50 koronában számította fel — kérte, hogy a szabadkai «Függetlenségi kör» 260 korona tőke és ennek 1912 május i-től járó 5% kamatai megfizetésére köteleztessék. A rendőrkapitány 1912. november hó 23-án 30934/1912. sz. a. kelt ítéletével a keresetet elutasította. Szabadka sz. kir. város tanácsa., mint II. f. hatóság azonban 1913 június hó 7-én 2834/1913. tan. sz. a. hozott ítéletével a rendőrkapitány ítéletét hatáskör hiánya miatt megsemmisítette és felperest keresetével a rendes birói útra utasította, mert az egyesületi szolga nem háztartási vagy gazdasági szolgálatra van kötelezve s mint ilyen az 1876. évi XIII. tc. 3. §-ának b) pontja szerint nem tekinthető cselédnek; ennek folyományaként a közte és munkaadója között felmerült vitás kérdések eldöntése is