Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VI. kötet 1913 (Budapest, 1914)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 43 A főszolgabíró az 1894:XII. tc. 34. §. 4. bekezdése alapján kimondotta azt is, hogy határozata ellen felebbezésnek nincs helye, de az abban meg nem nyugvó fél 30 napi záros határidő alatt jogorvoslattal a rendes birói úton élhet. Trencsén vármegye alispáiijá 19x2. évi június hó 4-én 8125. sz. a. hozott véghatározatával á fó'szolgabiró véghatározatát megsemmisítette és a feleket a rendes birói útra utasította, mert a kérelem az előbbi állapot visszaállítására irányulván, mint magánjogi jogcímre alapított kérelem nem a közigazgatási, hanem a birói útra tartozik; továbbá mert a közr igazgatási hatóságok vitás határkérdésekben határozni csak akkor illetékesek, ha a határ vitássága a határjelek felállítása, elhelyezése kapcsán merül fel (Minisztertanács, 1900. I. 24—2591/1900. I. M.) P. I. ezután a panasszal azonos tartalmú keresetét a báni kir. járásbíróságnál adta be. Kérte, hogy itéletileg mondassék ki, hogy alperes köteles tűrni, hogy az «od hradszkej do Higyini» nevű dűlőben levő szántójának az alperesével határos határvonalára az onnan elmozdított határkő visszahelyeztessék. A kir. járásbíróság 1912 szeptember hó 6-án 1912. Sp. 303/5. sz. a. hozott ítéletével a keresetnek helyt adott. A trencséni kir. törvényszék, mint polgári felebbezési biróság. 1912 október hó 29-én 1912. D. 396 3. sz. a. hozott végzésével az elsőbiróság ítéletét feloldotta és az eljárást megszüntette, mert felperes keresetét kizárólag és kifejezetten határjel visszaállítása iránt indította, a tárgyalás folyamán kijelentette azt is, hogy jelen perben a határkő eltolása folytán az alperes által elfoglalt területnek birtokába való helyeztetését nem érvényesíti és az elszántásból felmerült kár iránti igényét is más perre tartja fenn. A kir. törvényszék ily körülmények közt felperesnek kereseti kérelmét birói úton elbirálhatónak nem tartja. A mezőrendőrségről szóló 1894: XII. tc. 34. §-ának 1. bekezdésében ugyanis kimondja, hogy a határjelek felállítása, kijavítása és megújítása körül felmerült vitás kérdések elintézése a községi elöljáróságnál kérendő; az e tekintetben követendő eljárásra nézve pedig folytatólag akként rendelkezik, hogy az elöljáróság a vitás kérdésnek egyezség útján való elintézését megkísérli és ha ez nem sikerül, a feleket az elsőfokú közigazgatási hatósághoz utasítja. Ez utóbbi a vitás kérdésre nézve az érdekelteknek, esetleg szakértőnek meghallgatása és szükség esetén helyszíni szemle megtartása után az egy évi békés és háborítatlan birtoknak épségben tartása mellett határoz, ha azonban a határ vitás, az ezen határozatban meg nem nyugvó felet 30 napi záros határidő kitűzése mellett birói útra utasítja és akkor amennyiben a kereset ez alatt a határidő alatt be nem adatik, a határjelek a határozat értelmében azonnal felállítandók. A törvény eme most