Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VI. kötet 1913 (Budapest, 1914)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 15 I. M. J. kisjenó'i lakos, a kisjenői kir. járásbírósághoz beadott keresetében előadta, hogy K. J. földbirtokos, tövisegyházpusztai lakós, seprői uradalmában 1908 január i-ig mint fütő volt alkalmazásban. Ekkor az uradalom a szolgálatból elbocsátotta, azonban az 1907. és 1908. évre járó hold és kosztpénzét ki nem fizette. Összesen 218 korona 40 fillérrel adós az uradalom, mely összeg megfizetésére kérte K. J.-t kötelezni. A kir. járásbíróság alperes pergátló kifogását elvetette és az ügy érdemleges tárgyalását rendelte el, mert felperest ipari munkásnak minősítette. A folytatólagos tárgyaláson bíróváltozás következtében az ügy újra tárgyaltatott és ekkor a kir. járásbíróság 1909 április 23-án 1909 Sp. 152 4. sz. a. hozott végzésével alperes pergátló kifogásának helyt adott és az eljárást megszüntette, mert felperes saját beismerése, de alperes előadása szerint is az alperes gépjénél mint fűtő és mint kötéleresztő (vezető ?) volt alkalmazva s így nem cselédkönyv, hanem ipari munkakönyv mellett alkalmaztatott: az 1884 : XVII. t.-c. 176. §. értelmében tehát felperesnek nyilván kártérítési keresete az elsőfokú iparhatóság által döntendő el. Felperes felfolyamodásában előadta, hogy ipari munkás volt, azonban nem rendes járandóságát perli, hanem az ezen felül kikötött és külön teljesített munkáért járó hold és élelempénzt a munkaviszony megszűnte után. Az aradi kir. törvényszék, mint polgári felebbezési bíróság, 1909 má" jus hó 27-én 1909 E. 115. sz. a. hozott végzésével az elsőbíróság végzését helybenhagyta, mert téves ugyan az az indok, hogy ezen ügyben az 1884 : XVII. t.-c. 176. §-a értelmében a peres eljárást az iparhatósági eljárásnak kellene megelőzni, mert az idézett t.-c. 183. §-ának a) pontja alapján ezen törvény rendelkezései alá a mezőgazdasági termelés nem esik, mégis helybenhagyandó az elsőbíróság végzése, mert felperes, ki az alperes uradalmában mint fűtő éves díjazás mellett volt alkalmazva, az 1907 : XLV. t.-c. 1. §-a értelmében gazdasági cselédnek tekintendő, mely viszonyból eredő követelések érvényesítése az idézett törvény 62. §. értelmében szintén közigazgatási útra tartozik. Az a körülmény, hogy a felperesnek nem cseléd- hanem ipari munkakönyve van, az alkalmaztatás jogi természetén nem változtat, kivált miután az 1907 : XLV. t.-c. az általa hatályon kivül helyezett 1876 : XIII. t.-c. 3. §. b) pontjától eltérőleg nem tesz különbséget a gazdaság körében teljesített munka ipari vagy szorosan vett mezőgazdasági természete közt. M. J. ezután a kisjenői járás főszolgabírójánál felvett panaszában előadta, hogy «K. J. seprősi uradalmában 3 éven át 1909 január hó i-ig szolgált, amely időre járó béréből összesen 128 koronát o£ nélkül levont P. K. intéző. Kérte az uradalmat ennek megfizetésére kötelezni. A követelése : szántási percentben 48 korona, 2 rend ruha 14 korona, 1 mm. kukorica 12 korona; 1906. évről bérjárandósága 15 korona 60 fillér, szántási napokra járó élelmi pénzben 38 korona 40 fillér.))