Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VI. kötet 1913 (Budapest, 1914)

302 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. lér hátralékos bérét A. J. ki nem fizette. A. J. elismerte a bérkövetelés fennállását, azonban mielőtt ezt kifizetné, kártérítési pert tett folyamatba és arra az időre hajlandó a pénzt letétbe helyezni. A főszolgabíró 1911 február 21-én 1676 1911. sz. a. hozott véghatározatával a cselédviszonyt felbontottnak jelentette ki és panaszlottat a lakás 48 óra alatt leendő elhagyására kötelezte, mert panaszlott a felmondás elfogadását elismerte; a kártérítés iránti keresetet pedig rendes birói útra utasította megokolás nélkül. B. J. ezután a gödöllői kir. járásbírósághoz beadott keresetében előadta, hogy A. J. budapesti lakos gödöllői birtokán az 1910. évi május hó i-től kezdve csősz volt. Alperes neki 1911 február hóban jogos ok nélkül felmondott. Minthogy sem bérét, sem munkakönyvét ki nem adta, a természetben birt lakásból kimenni vonakodott, mire alperes kérelmére a gödöllői főszolgabírói hivatal 1676/1911. sz. a. határozatával a természetben kapott lakásából kiköltözésre kötelezte és a cselédviszonyból folyó követelésére nézve rendes birói útra utasította. Keresetet indított tehát az évi 300 korona fizetésének az 1911. évi január hó 1 napjától a felmondási időig járó és még ki nem fizetett része címén 41 korona 60 fillér iránt; továbbá a cselédbérének kiegészítő részét képező négy magyar hold földből rozszsal bevetett két magyar hold töld ez évi várható termés értéke címén 200 korona iránt. Végül a visszatartott cselédkönyvének kiadása iránt. A kir. járásbíróság 1911 június hó 20-án 1911. Sp. I. 324 '2. sz. a. hozott végzésével a pert hivatalból figyelembe vett pergátló akadály alapján megszüntette, mert felperes, mint az 1907. XLV. tc. hatálya alá eső gazdasági cseléd, a már megszolgált 41 korona 60 fillér cselédbérét és a természetbeni járandóságaként megállapított földnek a termését vette keresetbe, melynek egy részét szintén megszolgálta, másik részét pedig a szolgálati viszonyból folyólag és azért követeli, mert a földet ő munkálta meg és vetette be. Kétségtelen tehát, hogy követelése, mint cselédbérkövetelés az id. törv. Ü2. §-a rendelkezése szériát, nagyságára való tekintet nélkül a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik; továbbá mert magának a cselédkönyvnek kiadása sem követelhető per útján; azt pedig, hogy abból, miként alperes a könyvet visszatartotta, kára származott volna, felperes nem is állította. A pestvidéki kir. törvényszék, mint polgári felebbezési bíróság 1912 április hó 2-án 1912. E. 46. sz. a. hozott végzésével az elsőbiróság végzését helybenhagyta indokai alapján és még azért is, mert a felfolyamodásban foglalt azt az állítást, hogy igényével a rendes birói útra utasíttatott, a beszerzett főszolgabírói iratok tartalma megcáfolta, amennyiben felperes ezen peres igényét egyátalán nem érvényesítette s nem ő, hanem az