Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VI. kötet 1913 (Budapest, 1914)

3°o HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. árúelhelyezési díj címén naponta 2 fillér, 300—750 mm után tehát 6 — 15 korona fizetendő; 1901 augusztus i-től 1904 március i-ig pedig 577 nap telvén el, ezen időre járna térdij címén 3462—8655 korona, kerek összegben azonban 5000 koronát vett csak keresetbe. A tárgyaláson az István téglagyár részvénytársaság azzal védekezett, hogy a kérdéses terület 1902. és 1903. évben szabad kikötő gyanánt kijelölve nem volt, hogy Szob községtől szerzett a rakodópart használatára jogot és hogy az úrbéresek a bányaszerzó'désben reáruházták az őket megillető rakodópart használatát; később a tárgyalás során a közigazgatási hatóság hatásköre ellen a kereseti összeg nagysága és az ügy bonyolult volta miatt a felek együttesen kifogást tettek. A Jőszolgabiró 1913 április hó 23-án 711 1913. sz. a. kelt végzésével kimondotta, hogy ('tekintettel a keresetbe vett összeg nagyságára, az ügy bonyolult voltára, mely perrendszerű bizonyítás igénybevételét is előreláthatólag szükségeiig a felek hatásköri kifogásának helyt ad és az iratoknak az 1907: LXI. tc. értelmében a hatásköri bírósághoz való felterjesztését elrendeli. II. A m. kir. igazságügyminiszter 1913. J. 1794. sz. a. kelt mTilatkozatában azt terjesztette elő, hogy ebben az ügyben az eljárás a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. III. L. P. parti birtokos, szobi lakós illetve örökösei úgy a budapesti kir. törvényszék által megtartott második póttárgyaláson (1907 február 9.) előadott, mind pedig a szobi járás főszolgabírójánál beadott keresetökben «a Szob község határában kijelölt szabad kikötő és az annak mentén megjelölt rakhely használatáért fizetendő díjakról)) szóló és kormány hatóságilag jóváhagyott 1895. évi községi szabályrendelet alapján és a 39507 1885. sz. közmunka- és közlekedésügyi miniszteri rendelet 6., 11., 12., 13. illetőleg 17. §. értelmében követelték az István téglagyár részvénytársaság cég alperestől a szabad kikötőnek hatáságilag kijelölt terület használata fejében a 3560 korona, illetve 5000 koronára fel emelt térdíjat. Minthogy a szabad kikötő létesítése az 1885 : XXIII. tc66. §. 2. p. értelmében a parti birtokos által kártalanítás nélkül megengedendő és a szabad kikötő használata és a szedhető díjak mérve az 1885. évi 39507. számú közmunka- és