Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VI. kötet 1913 (Budapest, 1914)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. nált megjelölése, hanem annak az előadott tényállás és a törvényben felsorolt alkotó elemek figyelembe vételével megállapítandó minősége az irányadó. Egyébként a másnak erdejében történt jogtalan legeltetés az idegen ingatlan a földtől el nem választott termékének felhasználását, esetleg az ingatlan megrongálását foglalván magában, az 1879. évi XXXI. tc. 100. §-ában körülírt legeltetési kihágás ismérvei azonosak a Btk. 421. §-a alá eső vagyonrongálás említett esetének ismérveivel és a két bűncselekmény tényálladéka csak annyiban különbözik egymástól, amennyiben a vagyonrongálás vétségének megállapításához a cselekmény szándékossága kívántatik ; míg a legeltetési kihágás gondatlanságból is elkövethető. Ámde annak eldöntése, hogy a jelen esetben megvannak-e mindazok a tényelemek, melyeket a törvény a vagyonrongálás tényálladékának megállapításához megkíván? csak az eljárás folyamán megszerzendő adatok alapján történhetvén, az ügy érdeméhez tartozik és ennélfogva az eljárásra hivatott bíróság feladata. Az a további kérdés: hogy a Btk. 421. §-ának második bekezdése szerint a vagyonrongálás vétségének üldözhetéséhez szükséges magánindítvány a Btk. 113. §-ának megfelelően előterjesztetett-e, szintén az ügy érdeméhez tartozik. Ezekhez képest az a tény, hogy a kir. járásbíróság a bűnvádi eljárás megindítását hivatkozással a B. P. 527. §-ára, részint a kir. járásbíróság hatáskörébe tartozó bűncselekmény, részint a magánindítvány hiányának indokából megtagadta, mely határozat a hatáskör meg nem állapításának kimondását foglalja magában, a hatáskör kérdésének eldöntését nem befolyásolhatta, s minthogy a többször említett vagyonrongálás vétsége az 1897. évi XXXIV. tc. 18. §-ában a kir. járásbíróság hatáskörébe van utalva: a felmerült hatásköri összeütközést a rendes bíróság hatáskörének megállapításával kellett megszüntetni. A rendes bíróság hatáskörének megállapítása azonban