Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VI. kötet 1913 (Budapest, 1914)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 265 Panaszos keresetében kifejezetten azt panaszolja, hogy B. K. őt mint évi bérrel javadalmazottat ok nélkül elbocsátotta. Ez alapon volt gazdáját, a szolgálatban eltöltött időről hátralékos, valamint a felmondástól az év végéig terjedő időre eső gazdasági cselédbérének és kikötött járandóságainak kiszolgáltatására kéri kötelezni. A kereset tehát az 1907: XLV. tc. és nevezetesen annak 48. és 17. §-ai alapján követelhető cselédbér és járandóság kiszolgáltatására irányul. A kereset, illetve panasz tárgyának ezen minőségén nem változtat az a körülmény, hogy azt a panaszos kártérítési követelésként jelöli meg. Minthogy pedig a cseléd és gazda között a szolgálati illetmények kiszolgáltatása körül felmerülő vitás kérdéseknek elbirálása az idézett 1907: XLV. tc. 62. §-a értelmében az egyénenként 100 koronát meghaladó kárkövetelések elbírálásán kívül a közigazgatási hatóságok hatáskörébe van utalva: ennélfogva ki kellett mondani, hogy a szóban lévő hátralékos cselédbérkövetelésre nézve az eljárás — tekintet nélkül annak nagyságára — a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. 118. Az 1895 : XXXIX. tc. csak a művelés alatt álló földekben okozott kárról tartalmaz kártérítési és eljárási szabályokat; olyan kárra tehát, amely ebbe a körbe nem tartozik, amely nem a gazdasági művelés alatt álló földterületnek a hadgyakorlatra használásából, hanem — bár a hadgyakorlat alkalmából bekövetkezett, de más károsító okból származott — és más tárgyon követtetett el, a közigazgatási hatóság hatáskörét nem lehet kiterjeszteni, mihezképest az ily kár megtérítése iránti követelés rendes bíróság hatáskörébe tartozik. 1913 október 6. Hb. 98. sz. I. A. K. M. földműves, csanádapácai lakos, Csanád vármegye alispánjánál felvett szóbeli panaszában előadta, hogy az 1912. évi hadgyakorlatok alkalmával 1912 szeptember hó 2-án a cs. és kir. 12-ik huszárezred kötelékébe tartozó huszárok az istállójába a távollétében a lovaikat kötötték be,, és amidőn hazatért, a huszárok lovaikkal felszólításra se hagyták el az istállót és így saját lova a hideg esős időben egész éjjel a szabad