Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VI. kötet 1913 (Budapest, 1914)

XXII RENDSZERES TÁRGYMUTATÓ. A kereskedelmi segédszemélyzet alatt mindazok a személyek érten­dők, akik valamely kereskedőhöz, mint főnökhöz szolgálati viszonyban állanak és annak üzletében állandóan alkalmazva tevékenységüket annak szentelik. (Hb. 1913 jan. 13. 1912. 109. sz. 4. 6.) Kereskedősegéd mindaz az egyén, aki a kereskedő üzletében keres­kedelmi tevékenységre alkalmaztatik és a kereskedővel szemben, mint főnökkel szemben szolgálati viszonyban áll. (Hb. 1913 jun. 9. 64. sz. 72. 156.) Ha a szolgálati szerződés eltiltja az alkalmazottat attól, hogy a fő­nök ügyletein kívül más ügylettel is foglalkozzék, az alkalmazott egész üzleti tevékenysége a főnök szolgálatára van lekötve, minélfogva a segéd és főnök viszonyában állanak, tekintet nélkül arra, hogy az alkalmazott csak a közvetített ügyletek után járó jutalék ellenében volt alkalmazva, hogy az iparhatósági nyilvántartásban önálló ügynökként szerepel és har­madik osztályú kereseti adóval volt megróva, továbbá, hogy maga mel­lett ügynököket alkalmazott. Az ily alkalmaztatásból származott követelés elsősorban iparhatóság előtt érvényesíthető. (Hb. 1913 febr. 24. 1912. 115. sz. 16. 30.) A hatáskörre közömbös az, hogy a javadalmazás részint az üzleti övedelem hányadában áll és hogy csak elszámolás utján állapítható meg. (Hb. 1913 jan. 13. 1912. 75. sz. 2. 3.) A segéd illetményét ügyleti jutalékban is kikaphatja. (B. 1911 dec. 20. H. 55. sz. 176. 387.) Borkereskedő borkezelí pincemesterének és borbevásárló utazójának tevékenysége kereskedelmi természetű és az ily alkalmazottnak fizetés mellett való szerződéses állandó alkalmazása a szolgálati viszonyt létesíti, következéskép ebből a viszonyából felmerült követelésének érvényesítése elsősorban közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. (Hb. 1913 nov. 17. 31. sz. 53. 346-) Szatócsüzletben elárusítóként évi fizetés, természetbeni díjazás elle­nében oly kikötéssel történt alkalmazás, hogy az üzletben csak a tulaj­donostól átvett árú csak az általa meghatározott árban árusítható, munka­adó és munkás közötti viszonyt létesít, az abból folyó kötelezettség telje­sítése iránti követelés tehát elsősorban a közigazgatási hatóság hatás­körébe tartozik. (Hb. 1913 máj. 19. 50. sz. 52. 125.) Takarékpénztári főkönyvelő fizetéskiegészítést tevő remuneratio iránti követelése a birói eljárást megelőzően közigazgatási hatóság (ipar­hatóság) hatáskörébe tartozik. (Hb. 1913 jun. 9. 64. sz. 72. 156.) Nem kir. kisebb haszonvételi jogon alapuló szélmalomban alkalma­zott jömolnár bérkövetelése első sorban az iparhatóság hatáskörébe tar­tozik. (Hb. 1913 jan. 13. 1912. 75. sz. 2. 3.) Vizsgázott fűtőnek földbirtokos gőzekéje üzeménél végzett szolgálata

Next

/
Oldalképek
Tartalom