Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VI. kötet 1913 (Budapest, 1914)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 147 bírájához beadott keresetükben előadták, hogy B. G. nyugalmazott körjegyző és földbirtokos, beremendi lakos őket 1912 március havában vincellérnek szerződtette 3 hold terjedelmű szőlőjének megmunkálására oly feltételek mellett, hogy nekik a szőlőben a szokásos hétféle munkát kell végezni és minden egyes munkáért a munka bevégzése után nyomban 44 koronát megfizetni. Ezenfelül a megállapodás értelmében szabad lakásra volt igényök a szőlőben és jogosítva voltak a szőlő egy részében a maguk részére burgonyát vetni. A kikötött hétféle munkából négyet elvégeztek és alperes köteles lett volna nekik 176 koronát megfizetni. Ezen összegből azonban alperes csupán 93 koronát fizetett, úgy, hogy e címen még 83 koronával adósuk. Minthogy alperes ezen járandóságukat meg nem fizette, kénytelenek voltak másutt munkát keresni, hogy megélhetésüket biztosítsák. Még az alperestől való eltávozás előtt alperes kertjében négy napon át dolgoztak, amelynek díja fejében napi 3 korona 60 fillért számítva, a nekik járó 14 korona 40 fillért alperes szintén nem fizette meg. Joguk lett volna továbbá az általuk vetett burgonyából alperes földjén termelt mintegy 17 zsák burgonyát elvinni, amelyben azonban megakadályozta őket, úgy, hogy e címen is, a burgonya' egyenértéke fejében zsákját 5 koronával számítva 85 koronával összesen' tehát 182 korona 40 fillérrel adósuk. A burgonyát azonban esetleg természetben is hajlandók elfogadni. A főszolgabíró 1912 október hó 12-én 4927/1912. sz. a. hozott végzésével «a keresetet a félnek visszaadta*, mert a felek között nem forog fenn cseléd és gazda között való jogviszony és a kereset nem tartozik a közigazgatási hatóság hatáskörébe, hanem a rendes bíróság hatáskörébe. T. J. és neje ezután keresetüket a siklósi kir. járásbíróságnál adták be. A tárgyaláson azonban alperes meghallgatása után a keresetet oda módosították, hogy a megállapodás az volt, hogy a szőlőben a szokásos hatféle vincellérmunkát elvégezik; ezért 300 korona évi bért, szabad lakást, 1 akó bort és veteményes kertecskét kaptak. Öt munkát elvégeztek és 12 napig permeteztek; minthogy alperes minden egyes munka után rendesen nem fizetett és csak 93 koronát fizetett, elmentek; a hátralék, akkor 84 korona volt. Alperes erre a kereseti előadásra azt adta elő, hogy a 300 korona negyedévi utólagos részletekben volt fizetendő, ennek eleget is tett, sőt előleget is adott, az egész bort is kiadta. Felperesek tartoztak kertjében a fenti bér fejében évenként 8 napszámot is teljesíteni. Felperesek felmondás nélkül elmentek, ezért semmivel sem tartozik, sőt neki van rajtuk követelése, mert a szőlőt elhanyagolták és szerződésellenesen másnak is dolgoztak. A kir. járásbíróság 1912 december hó 5-én 1912. Sp. I. 527 5. sz. a 10*