Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VI. kötet 1913 (Budapest, 1914)

IO8 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 55. Ha kifejezetten becsületsértésre irányuló feljelentés követ­keztében a rendes bíróság nem hozott érdemi határozatot, hanem azt, hogy a feljelentett cselekmény nem becsületsértés, csak a ha­táskör kérdésében hozott határozatának indokául hozta fel, az ügy a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. A rendes bíróság a Bp. zz. §-a értelmében az ügyet abban az esetben is érdemileg elbírálhatja, sőt elbírálni köteles, ha azt tár­gyalás után is kisebb hatáskörű bíróság elé tartozónak találja. Hatásköri összeütközést csak jogerős határozat létesít. 1913 május 5. Hb. 24. sz. I. S. J. körjegyző, ságodi lakos, a zalaegerszegi kir. járásbírósághoz beadott feljelentésében előadta, hogy 1912. évi június hó 8-án a novai járás főszolgabírójától azt a felhívást kapta, hogy a vízszabályozási járu­lékhátralék-kimutatás alapján az abban kitüntetett 2 K 30 fillér hátra­lékot H. I. kocsis, ságodi lakostól hajtsa be. Ő a hátralékkimutatást átadta N. R. ságodi lakosnak, aki atyja helyett a kisbirói teendőket végezte, hogy H. I.-t hívja fel arra, hogy a hátralékot irodájába hozza meg. Midőn N. R. a felszólítást eszközölte, H. I. a «jegyző szentségét és istenét)) káro­molta s azt mondotta: «majd megtanítom ezt a jegyzőt is, mint a pákai jegyzőt, majd megmondom ennek is a nevét, mint a pákai jegyzőnek'). Minthogy H. I. evvel a tettével őt becsületében megsértette, kérte meg­büntetését. Az ügyészségi megbízott közérdek hiányában a vád képviseletét nem vette át. A kir. járásbíróság 1912 július 19-én 1912. B. 487'i. sz. a. hozott vég­zésével hatáskörét nem állapította meg, mert a fentírt kifejezések nem meggyalázó jellegűek, sem pedig azokban oly tényállítás nincsen, mely valódisága esetén azt, akiről állíttatott, közmegvetésnek tenné ki, vagy ellene a büntető eljárás megindításának okát képezné; a Btk. 261. §-ában meghatározott becsületsértés vétségének ismérvei a feljelentett cselek­ményben nem foglaltatnak és a Btk. 258. §. esete sem forog fenn. Mint­hogy azonban hatósági hivatalnokot, a körjegyzőt, hivatalos eljárásból folyólag, bár nem közvetlenül, a feljelentett egyén sértő kifejezéssel ille­tett, ez a cselekménye a Kbtk. 46. §-ban körülírt hatóságok elleni kihágás rémérveit foglalja magában és ez a kihágás közigazgatási hivatalnok ellen volt elkövetve, annak elbírálására az 1897: XXXIV. tc. 19. §. 2. p. és a kihágási büntető eljárás 6. §. alapján a főszolgabíró illetékes. A zalaegerszegi járás főszolgabírója 1912 december 4-én 231 1912. kih. sz. a. hozott végzésével hatáskörét szintén nem állapította meg, mert H. I. nem S. J., hanem utóbbi által megbízott N. R. előtt használta a sértő

Next

/
Oldalképek
Tartalom