Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VI. kötet 1913 (Budapest, 1914)

104 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. ben annál kevésbé lehet befolyással a birói hatáskör megállapítására, mert annak második bekezdésében foglalt minősítő rendelkezés különben ís kizárólag az erdei lopásokra, 60 korona értéket meghaladó eltulajdonításra vonatkozik. 53. Ha több erdei kihágás kerül is egyszerre elbírálás alá, az eltulajdonított dolgok értéke vagy az okozott kár egy összegbe egybe nem foglalható, henem mindenik eset külön-külön erdei kihágásnak minősítendő, mihezképest, ha az erdei lopások között egy sincs olyan, amelynek tárgya 60 K értéket meghaladna, az egyes erdei kihágások miatt közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik az eljárás. 1913 május 26. Hb. 15. sz. I. A kistapolcsányi főhercegi uradalom fó'erdésze az aranyosmaróti járás főszolgabírójánál M. M. nagyülési lakos ellen hat rendbeli panaszt adott be, mert a Haj-Pod-Sajba mesterséges ültetésből származó négy éves fenyő és lomb fiatalosban 1912. évi május hó 18., 19., 20. és 30-án, július hó 25-én, 7 drb és augusztus hó 8-án 5 drb szarvasmarhát legeltetett. Öt esetben 21 korona kárt és 21 korona pénzbüntetést; egy esetben pedig 15 korona kárt és 15 korona pénzbüntetést számított fel. A főszolgabíró 1912. évi hó 5-én 430 1912. kih. sz. a. hozott végzésével a Rend. bünt. szab. 7. §. értelmében egyesített hat feljelentést a Rend. bünt. szab. 55. §. alapján az aranyosmaróti kir. járásbírósághoz áttette, mert az 1879: XXXI. tc. 69. §-nak b) pontja szerint az erdei károsítások csak akkor képeznek a rendőri büntetőbíróság hatáskörébe tartozó kihágást, ha az okozott kár összege 60 koronát meg nem halad. Miután pedig a Rend. bünt. szab. 7. §-a alapján egy terhelt ellen folyamatban levő több ügyet együttes eldöntés céljából egyesíteni kell s az 1879: XXXI. tc. 73. §-ának utolsó bekezdésében foglalt rendelkezés szerint több külön lopásnak (károsításnak) az érték szerint való minősítésénél a büntetőtörvények rendelkezései tartandók meg, a panaszlott károsítások elbírálása a közigazgatási hatóság hatáskörébe nem tartozik, mert a fentiek szerint egyesített és együttes elbírálás alá eső ügyekben érvényesített kár összege 120 koronát tesz ki s így a cselekmény a Btk. 418. §. szerint minősülő és ingatlan vagyonrongálás által elkövetett vétség tényálladékát látszik kimeríteni. Az aranyosmaróti kir. járásbíróság 1912 november hó 20-án 1912. B. II. 562 2. sz. a. hozott végzésével hatáskörét nem állapította meg, mert az 1879: XXXI. tc. 73. §-a szerint, ha a lopott dolog értéke vagy az okozott kár összege 60 koronát meghalad, a cselekmény a Btk. értelmében vétsé1