Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VI. kötet 1913 (Budapest, 1914)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. IOI 51. Hatásköri öszeütközés merül fel, ha gondatlanságból okozott súlyos testi sértés, tehát a kir. törvényszék hatáskörébe tartozó vétség miatt indított ügyben a kir. járásbíróság és a főszolgabíró megtagadják az eljárást. A hatásköri bíróság ilyenkor azt mondja ki, hogy az ügy az eljárt hatóságok egyikéhez sem tartozik. 1913 május 26. Hb. 9. sz. I. A csendó'rségi jelentés szerint Sz. Cz. földmíves, Óbeszterce községhez tartozó horvelkavölgyi lakos, panaszolta, hogy 1912 szeptember hó 23-án d. e. 9 órakor T. nevű fiát H. J. korcsmáros, óbesztercei lakos üszője a lakása közelében a mezőn legeltetés közben a földre taszította és három helyen fején, a szeme felett szarvával úgy megdöfte, hogy orvosi látlelet szerint 18 napig gyógyuló testi sértést szenvedett. H. J. beismerte, hogy a birtokában lévő üsző az ember életére és esti épségére veszélyes voltát már előbb is ismerte ugyan, de azt, hogy az üsző szeme elé táblát vagy pedig szarvára golyót miért nem tett, meg mondani nem tudta. A csacai kir. járásbíróság 1912 október hó 20-án 1912. B. 722/1. sz. a kelt végzésével az ügyészségi megbízott indítványát elfogadva, az iratokat a főszolgabíróhoz áttette, mert a Kbtk. 122. §-ba ütköző kihágás forog fenn. A kiszuczaujhelyi járás főszolgabírója felhívására a körjegyző jelentette, hogy a panaszló előadása szerint a panaszban jelzett tehénüsző már több embert megdöfött, ezek közül négyet megnevezett, ez okból az üsző tulajdonosa a szarvait levágta. A főszolgabiró ezután 1912 november hó 29-én 561/1912/4. kih. sz. a hozott végzésével, a vármegyei tiszti főügyész indítványát elfogadva, hatáskörét nem állapította meg, mert az orvosi látlelet szerint súlyos testi sértés forog fenn, mely az iratokból kitünőleg a sértést okozó öklelő tehénnek a feljelentett által való gondatlan tartására vezethető vissza; miért is a súlyosabb beszámítás, a Btk. 310 §-ba ütköző gondatlanságból okozott súlyos testi sértés vétségének tényálladéka látszik fennforogni, melynek elbírálása a kir. büntetőbíróság hatáskörébe tartozik. II. Panaszlottnak a csendőrségi jelentésben foglalt beismerése, továbbá panaszlónak a főszolgabiró által elrendelt nyomozás során felhozott adatai szerint panaszlott a testi sértést okozó öklelő tehénnek az ember életére és testi épségére veszélyes természetét ismerte és az ellen óvintézkedéseket nem tett; az orvosi látlelet szerint pedig a sérülés gyó< gyulása 15—18 napig tarthatott; ennélfogva a panaszolt