Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VI. kötet 1913 (Budapest, 1914)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 95 jelentkezést azért mulasztotta el, mert arra nem hivatott fel, a törvényszék vizsgálóbirája előtt azzal védekezett, hogy a terhére rótt mulasztást tudatlanságból követte el és hogy a harmadik korosztályban való jelentkezés céljából ment haza Jászapátira; mely védekezésre való tekintettel, a vizsgálóbiró által nyomban szabadlábra helyeztetett. A szolnoki kir. ügyészség 5766 1912. k. ü. sz. a. hozott határozatával az iratokat a Bp. 101. §. második bekezdése értelmében a jászsági alsó járás főszolgabirájához további illetékes eljárás végett áttette, mert L. S. az i9i2:XXX. tc. 64. esetleg 65. §-ába ütköző és a közigazgatási hatóságok hatáskörébe tartozó kihágással terhelhető. A Jőszolgabiró 1912. évi november hó 2-án 3488/1912. sz. a. hozott véghatározatával a kihágási eljárás megindítását mellőzte és az illetékességét leszállította, mert L. S. beismerése szerint is tudatában volt annak, hogy sorköteles és annak dacára sohasem jelentkezett, nyilvánvaló tehát, hogy a hadkötelezettség alól magát kivonni akarta s így az 1912: XXX. tc. 67. §-ába ütköző vétséget követte el, melynek elbírálása az idézett törvény 77. §-a értelmében a kir. törvényszék hatáskörébe tartozik. A szolnoki kir. törvényszék 1912. évi december hó 15-én 11630/1912. B. szám alatt hozott végzésével az ügyészség indítványát elfogadva, hatáskörét nem állapította meg, mert az 1912 : XXX. törvénycikk 67. §-ba ütköző vétségnek egyik tényálladéki elemét a fondorlat, illetve az képezi, hogy a hadkötelezett fondorlattal vonja ki magát, avagy kísérelje meg kivonni magát a hadkötelezettség alól. Ellenben az ujoncállításról való indokolatlan, de fondorlat nélkül való elmaradás aszerint, amint ahhoz az állítási kötelezettség kikerülésének célzata járul, vagy nem járul, nem a fentebb körülirt vétségnek, hanem az 1912 : XXX. tc. 64. vagy 65. §-ába ütköző kihágásnak tényálladékát foglalja magában. Hogy pedig L. S. avégből, hogy magát a törvényes hadkötelezettség alól kivonja, valamely fondorlatot használt volna, arra nézve semmi adat nincs ; mert bármily célzatú mulasztás ilyen fondorlatnak nem minősíthető. II. A m. kir. igazságügyminiszter 1913. J. 1184. sz. a. kelt nyilatkozatában azt a véleményt terjesztette elő, hogy ebben az ügyben az eljárást a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. III. A véderőről szóló 1912 : XXX. tc. 67. §-ában körülirt és ezen törvény 77. §-ának negyedik bekezdésében a kir. törvényszék hatáskörébe utalt véderő elleni vétség csak akkor létesül, ha valaki fondorlattal a törvényes hadkötelezettség alól, vagy a rendes tényleges vagy másnemű tényleges szolgálat alól magát kivonja vagy mást kivon. Eszerint a törvény a kérdéses vétség tényálladékának