Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VI. kötet 1913 (Budapest, 1914)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 87 ezzel a teherrel együtt lehet megvenni; az ingatlanok vételára tehát a megajánlott összeg és az erre eső 38,000 korona szőlőfelűjítási kölcsön hányada és így ezt a vételárt van jogosítva a kir. kincstártól követelni. Azonban megelégszik, hogy ezen nagyobb vételár helyett a kir. kincstár csak azt az összeget fizesse meg, amely becsárként az általa 4037 1907. tkvi sz. a. beadott árverési kérvényéhez csatolt adóbizonylatban van kitüntetve. Ebben az árverési kérvényben pedig az eladott és nem szőlőterületet képező ingatlanok becsértéke összesen 4064 koronát tesz ki, mely összeget a kir. kincstár előnyös tételként kapott. Kérte, hogy a kir. kincetár 4064 korona tőke, annak 1908. évi február hó 7-től járó 50 o os kamata és a költségek megfizetésére köteleztessék. Alperes kir. kincstár hatásköri kifogást emelt a kir. Curia 82. számú teljes ülési döntvénye és a hatásköri bíróságnak 1908. évi november hó 9-én 17. sz. a. hozott határozata alapján. Felperes tévesnek mondta alperes hatásköri kifogását, mert nern zálogjogtörlési pert indított, hanem kártérítési illetve gazdagodási keresetet. A budapesti kir. törvényszék 1910 október hó 29-én 41879 1910. sz. a. hozott végzésével az eljárást hatáskör hiányából megszüntette, mert a kereseti kérelem elbírálása első sorban annak eldöntését tenné szükségessé, hogy a szőlőfelüjítási kölcsön a szóbanforgó ingatlanokra bekebelezhető volt-e vagy sem ? Az 1896: V. tc. értelmében azonban az ilyen kölcsönök biztosítása és behajtása a közadók módjára történik, az 1889: XXVIII. tc. 8. 1. b) pontja és az i8g6:XXVI. tc. 82. 1. és 2. pontja éltelmében pedig a kir. pénzügyigazgatóság és végső fokon a m. kir. közigazgatási bíróság határoz abban a kérdésben, hogy közadó biztosítására bekebelezett zálogjog akár téves bekebelezés, akár követelés megszűnése, akár más okból, mint fent nem álló töröltessék. Ennélfogva nem áll hatáskörében elbírálás tárgyává tenni a kereseti igény előfeltételét képező azt a kérdést sem, hogy a kölcsön biztosítására kieszközölt zálogjog magán jogilag érvénytelen. A budapesti kir. Ítélőtábla 1910 december hó 29-én 9413/1910. P sz. a. hozott végzésével az elsőbiróság végzését helybenhagyta, indokolása alapján és azért, mert a kir. Curia 82. sz. polgári döntvényének indokolásában kimondotta, hogy abból, hogy a szőlőfelújítási kölcsönök behajtása körül követendő eljárás annak összes következményeivel együtt szervezetileg bele van illesztve az állami pénzügyigazgatás keretébe, okszerűen az következik, hogy az ezekre a kölcsönökre vonatkozó kérdéseknél is csak a közadók kezelése és behajtása körül érvényes szabályok nyerhetnek megfelelő alkalmazást, ez pedig kizárja az említett kölcsönök, valamint az azokra vonatkozó zálogjog fenn nem állása kérdéséből származható