Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VI. kötet 1913 (Budapest, 1914)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 61 A zombori járás főszolgabírója ezt a keresetet 1909 július hó 25-én 3871/1909. sz. a. hozott végzésével a felek meghallgatása nélkül illetékes­ség hiányából elutasította és végzését azzal indokolta, hogy a gazdasszony nem tekinthető cselédnek, mert a szolgálatadó plébános és a gazdaasszony közt a gazda és cseléd közötti viszony nem állapítható meg. Ozv. K. Gy.-né ez ellen a határozat ellen jogorvoslattal nem élt, banem keresetét ugyanazon tartalommal a zombori kir. töivényszéknél adta be. A kereset külzetén azonban magát szakácsnőnek nevezte. A zombori kir. törvényszék a perfelvételre határidőt tűzött s a per­irat váltások után néhai V. P. plébános hagyatéki iratait megszerezte, tanúkihallgatás foganatosítása által a bizonyítást felvette és azután 1911 június hó 28-án 6870/1911. sz. a. hozott végzésével a pert hivatalból ész­lelt pergátló akadály alapján, mint az 1876 : XIII. t.-c. 115. és 116. §-ai értelmében a közigazgatási hatóság elé tartozót, a prt. 8. § a értelmében megszüntette s ezt a végzését azzal indokolta, hogy felperes, aki foglalko­zására nézve saját megjelölése szerint szakácsnő, igényét cselédi viszonyra alapítja, mert magát szerződésileg háztartási és gazdaság körüli személyes és folytonos szolgálatra havi bérért kötelezte s teljesített szolgálata a cse­lédi minőséget esetleg kizáró magasabb műveltséget nem igényelt (1876 : XIII. t.-c. 1. és 3. §-a) és álláspontjának indokolása céljából hivatkozott a hatásköri bíróságnak 1908. Hb. 30. sz. döntésére. Felperes ez ellen a végzés ellen ielfolyamodott, azonban azt a sze­gedi kir. ítélőtábla 1912 január hó 24-én 3327/1911. sz. a. kelt végzésével és felperes további felfolyamodására a m. kir. Curia 1912. évi november hó 5-én 1600 1912. P. sz. végzésével indokai alapján helybenhagyta. II. A hatásköri bíróság a felmerült vitás kérdés eldön­tését a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozónak mon­dotta ki a következő okokból: Annak előrebocsátása mellett, hogy a szolgálat jogi mi­nősítésére nem a felek által használt egyes kifejezések irány­adók, hanem ez a kérdés a hatáskör szempontjából is esetről esetre csak az összes körülmények mérlegelésével dönthető el, az iratokhoz csatolt ügyvédi meghatalmazások tartalmából megállapíthatóan az írni és olvasni nem tudó özvegy K. Gy.-né, aki foglalkozására nézve saját előadása szerint sza­kácsnő, keresetében világosan azt adta elő, hogy az alperesek jogelődjénél, néhai V- P. nemesmiliticsi plébánosnál havi 32 korona fizetés mellett gazdasszonyként volt alkalmazva és szolgálata 17 éven át tartott. A hatáskör megállapításánál is

Next

/
Oldalképek
Tartalom