Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VI. kötet 1913 (Budapest, 1914)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 59 gyává tett cselekményben oly kihágás tényálladékát ismerte fel, amely különben a közigazgatási hatóság hatáskörébe van utalva. 1913 április 7. Hb. 6. sz. I. A S. B. gömörnánási tanító, vadászati bérlő panaszára tett csendőrségi feljelentés szerint 1. F. S., 2. D. A. (puduj), 3. B. J., 4. D. J. és 5. F. G. giczei lakosok, cigányok 1912 december hó 18-án Gömörnánás község határában, nevezett S. B. tanító vadászterületén egy 190 korona értékű hímszarvast elfogtak, agyonütötték és a bőrét lehúzták. Az elejtett szarvas húsát a községi biró a szegények közt kimérette ; a bőrt a giczei községi elöljáróság, az agancsot pedig a gömörnánási községi elöljáróság vette őrizetbe. A nagvrőczei kir. járásbíróság az ügyészségi megbízottnak a Btk. 333. §-ába ütköző lopás vétsége miatt emelt vádja folytán tárgyalást tűzött ki és azt 1912. évi december hó 31-én meg is tartotta. Terheltek tagadták a lopást és azzal védekeztek, hogy a teljesen kifárasztott szarvasnak általuk történt elfogásánál S. B. panaszos jelen lévén, ez hagyta meg nekik a szarvas leölését és bőrének lefejtését azzal, hogy annak húsát nekik ajándékozza; ezt azonban a községi biró elvitette és a szegények között kimérette. Vádlottaknak ezt a védekezését a tanuként kihallgatott H. J. megerősítette, mire az ügyészségi megbízott a vádat tényálladék hiányában elejtette, panaszos képviselője pedig ehhez hozzájárult és kérte, hogy az iratok a vadászati kihágás elbírálása végett a főszolgabíróhoz áttétessenek A kir. járásbíróság ez alapon 1912. évi december hó 31-én 1912. B. 831 2. sz. a. hozott végzésével az iratokat a nagyrőczei járás főszolgabirájához tette át, mert a vádlottak cselekménye nem a lopás vétségének, hanem a vadászati kihágásnak alkotó elemét foglalja magában. A főszolgabíró 1913. évi január hó 10-én 1/1913. kih. sz. a. hozott végzésével hatáskörét szintén nem állapította meg, mert a vadnak kézzel való elfogása vadászat jellegével nem bírván, a szóban forgó cselekmény vadászati kihágásnak nem minősíthető, hanem a jelen esetben a Btk. 367. §-ába ütköző ingó dolog jogtalan elsajátítása által elkövetett vétség tényálladéka látszik fennforogni, melynek elbírálására a kir. bíróság illetékes. II. A felmerült hatásköri összeütközést a rendes bíróság hatáskörének megállapításával kellett megszüntetni, mert a kir. járásbíróság ebben az ügyben a Btk. 333. §-ába ütköző lopás vétsége miatt emelt vád folytán a tárgyalást elrendelte, s azt a terheltek, az ügyészségi megbízott, a panaszos és H. J. tan 11 meghallgatásával meg is tartotta, a Bp. 22. §-a értei-