Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VI. kötet 1913 (Budapest, 1914)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 51 tettek. Az erdőtörvény ico. §-a szerint minősített és a vármegyei erdei érték- és árszabály 2. tétele alapján megállapított kihágás után és pedig az almafáért kárértékül 15 koronát és kártérítésül 15 koronát; az egyéb fákban okozott kárért kártérítésül 140 koronát számított fel; továbbá a költséget 5 koronában és a pénzbüntetést 170 koronában számította fel. A máramarosszigeti járás főszolgabírója 1911. évi május hó i-én 4 995/1911. kih. sz. a. hozott végzésével «minthogy az állítólag okozott kár értéke a 60 koronát meghaladja, a becslevelet hatásköri elbírálás céljából a máramarosszigeti kir. járásbírósághoz áttette. • A máramarosszigeti kir. járásbíróság 1911 augusztus hó i-én 1911. B. I. 435 2. sz. a. kelt átirattal az ügyészségi megbízott indítványához képest «a feljelentést illetékes elbírálás végett a főszolgabírónak visszaküldöttem. A főszolgabíró 1911 november hó 16-án 995/1. sz. a. kelt átiratával az iratokat a máramarosszigeti kir. járásbíróságnak visszaküldötte és felkérte, hogy közölje azt az indokot, aminek alapján az eljárás megindítását megtagadta. A máramarosszigeti kir. járásbíróság 1912 január hó 14-én 1911. B. I. 435. sz. a. kelt átiratában megkereste a főszolgabírót, hogy miután a jelen esetben akár jogosulatlanul okozott legeltetés, akár ingatlan vagyonrongál ás miatt az eljárás csak a sértett fél indítványára indítható meg, közölje azt, hogy tett-e károsult szabályszerű indítványt és ha igen, küldje meg. A jőszolgabiró 1912. évi február hó 20-án 995/1. sz. a. kelt átiratában értesítette a kir. járásbíróságot, hogy az indítványt a becslevél képezi. A máramarosszigeti kir. járásbíróság 1912. évi június 12-én 1911. B. I- 435'5- sz« a- hozott végzésével az iratokat — tekintettel arra, hogy a becslevél tanúsága szerint a kár 60 koronát meg nem halad és legeltetés által okoztatott, — az 1879: XXXI. t.-c. 100. §-ába ütköző erdei kihágás esetleg az 1894 : XII. t.-c. 94. §-ának / pontjában meghatározott mezőrendőri kihágás elbírálása végett az illetékes közigazgatási hatósághoz áttette. II. A másnak erdejében elkövetett károsítással okozott erdei kihágás esetében a hatáskör elbírálásánál közömbös az a körülmény, hogy a feljelentésben a kár annak megbecslése alapján vagy pedig egyéb alapon, jelesül az erdőtörvényt tárgyazó 1879 : XXXI. t.-c. 100. illetve 102. §-ában foglalt rendelkezés alapján követeltetett; és e tekintetben csupán az az irányadó, hogy a feljelentésben érvényesített kár az 1879: XXXI. t.-c. 69. §. avagy pedig az idézett törvény 73. §-ában megjelölt értékhatárnak felel-e meg. 4*