Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára V. kötet 1912 (Budapest, 1913)

64 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. ban a feljelentésből ki nem tűnik, sót a feljelentésben foglaltak arra engednek következtetni, hogy csakis káromkodásról és a Kbtk. 84. §-ába ütköző kihágásról lehet szó. II. G. J. és Gy. I. terheltek tette, minthogy azt nem a Btk. 190. §., illetőleg 171. §-ában meghatározott módon követték el, a Btk. 190. §-ában körülírt vallás elleni vétség tényálladékát nem állapítja meg. A feljelentésben foglalt az a tény, hogy a nevezettek a piactéren, vagyis nyilvános helyen «részeg állapotban dühöngtek)), a Kbtk. 84. §-a alá eső és az 1897. évi XXXIV. tc. 19. §-ában a közigazgatási hatóság hatáskörébe utalt közrend elleni kihágás tényálladékának megállapítására alkalmas. Ámde a feljelentettek a feljelentésben nemcsak a piactéren botrányt okozó részeg állapotban való megjelenéssel, hanem azzal is terheltetnek, hogy az arra járó közönséget Istent káromló szavakkal szidalmazták és ez által a közönség vallási érzületét nagy mérvben sértették. Minthogy pedig istenkáromló kifejezéseknek nyilvánosan történt és közbotrányt okozó használata a Kbtk. 51. §-ába ütköző vallás elleni kihágás jelenségeit tünteti fel; minthogy ezen kihágás elbírálására az 1897. évi XXXIV. tc. 18. §-ának IV. pontja, illetőleg 19. §-a szerint a kir. járásbíróság hivatott ; minthogy a nagyobb hatáskörrel felruházott bíróságnak hatásköre a Bp. 22. §-a értelmében a kisebb hatáskörű hatóság elé tartozó bűncselekményre vonatkozó eljárásra is kiterjed ; és minthogy a bíróság hatáskörének megállapítása által nincs akadályozva abban, hogy a kisebb hatáskörű hatóság elé tartozó bűncselekmény tárgyában ítéljen akkor is, ha a hatáskörét megállapító bűncselekményt nem látja fennforogni: mindezeknél fogva a jelen esetben felmerült hatásköri összeütközést a rendes bíróság hatáskörének megállapításával eldönteni kellett.