Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára V. kötet 1912 (Budapest, 1913)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 25 6. T. P. székudvari lakós, mint a telepesek pénztárnokai voltak megbízva; ezenfelül pedig a csó'sziigyek vezetésével meg volt bízva és részökre fizetést is teljesített 7. K. A. csőszbiró magyarbánhegyesi lakós is. Eszerint csőszbérkövetelésök kifizetéseért az 5—7 alatt nevezettek is — kiki alkalmaztatásának idejéről — szintén felelősek. Kérték, hogy a négy megbízó, a csőszbiró és a két pénztáros a következő összegek megtérítésére: 1. K. A. részére 137 K, 2. Cs. Gy. részére 314 K 84 fill., 3. P. F. részére 120 K egyetemleg köteleztessenek. & főszolgabíró 1909 december hó 28-án 649/1909. sz. a. hozott véghatározatával P. P.-t, B. Gy.-öt és K. G.-t kötelezte a panaszban felsorolt öszszegek megfizetésére, mert beigazolást nyert, hogy nevezettek fogadták fel panaszosokat 1907 november hó 27-én és felesketésök iránt is ők adták be a hatósághoz a 7119/1907. sz. a. iktatott kérvényt. Id. P. P. felebbezett, mert a községnek kellett volna a mezőőröket alkalmazni, de ettől eltekintve, nem jogos az, hogy az összes birtokosok közül egynéhányat marasztalnak; a főszolgabírónak a volt tulajdonosok névjegyzékét kellett volna beszerezni és ez alapon pótkivetést teljesíteni. De felebbeztek K. P. és társai is, a határozatnak azon része ellen, hogy felszámított költségeikben az alperesek nem marasztaltattak. Arad vármegye alispánja 1910. évi november hó 30-án 19469/1910. szám alatt hozott határozatával az elsőfokú határozatot «illetékesség hiánya* miatt megsemmisítette és panaszosokat a rendes birói útra utasította. Határozatát egyszerűen azzal a kijelentéssel indokolta meg, hogy a mezőőri bérkövetelési ügyekre a közigazgatási hatóságok hatásköre ki nem terjed. Panaszosok már mint szapáryligeti lakósok ezután keresetöket P. P., B. Gy. és K. G. ellen a kisjenői kir. járásbíróságnál adták be. A kir. járásbíróság 1911. évi április hó 7-én 1911. Sp. 164/4. sz. a. hozott ítéletével felpereseket keresetökkel elutasította. B. Gy.-gyel szemben azonban a peres eljárást megszüntette, mert ismeretlen helyen való tartózkodása miatt felperes a keresetét ellenében visszavonta. Az aradi kir. törvényszék, mint polgári felebbezési bíróság felebbezés következtében 1911. évi augusztus hó 9-én 1911. D. 274/2. sz. a. hozott végzésével az elsőbiróság ítéletét feloldotta és a pert megszüntette, mert felperesek alperesek által a kerülősi pusztán az 1894: XII. tc. 75. §-a értelmében bérfizetés mellett hat hónapon át mezőőrökként lévén alkalmazva, az 1907 : XLV. tc. 1. értelmében gazdasági (külső) cselédeknek tekintendők, az ezen alkalmaztatásukból kifolyólag követelésbe vett bér iránti követelés elbírálása tehát az 1894: XII. tc. 102. S., illetőleg az 1907: XLV. tc. 62. §-a értelmében a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. II. Az előadott tényállás szerint panaszosokat a telepesek megbízásából 1907 november hó 27-én P. P., B. Gy.