Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára V. kötet 1912 (Budapest, 1913)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 83 A trencséni kir. járásbíróság 1911. évi augusztus hó 14-én 1911. B. 538/2. sz. a. hozott végzésével az iratokat ismét a főszolgabíróhoz tette át, mert a nyomozás adatai szerint ifj. K. I. két ízben és K. L-né négy ízben vágtak ki és vittek el az uradalmi kertből szilvafákat. Az ily módon bizonyíthatónak mutatkozó cselekmények az 1894 : XII. tc. 93. §-ának és 97. §-ának rendelkezéseihez képest a büntetőtörvény szerint csak az esetben volnának elbírálhatók, ha a kár 60 koronánál nagyobb lenne. Már pedig a jelen esetben a fennforgó kár az iratokból kivehetőleg 60 koronánál nagyobb nem lehet, mert a nyomozás során az elöljáróság az uradalmi kertben 20—25 szilvafa hiányát megállapította s ezek összértékét 300—350 koronára becsülte; ezen becslés szerint egy-egy szilvafára átlag 15 korona kárérték esik. Ezen becslés szem előtt tartása mellett teljesen kizárt dolog, hogy egy 15 éves fiú — bár két alkalommal — 60 koronánál nagyobb értékű szilvafákat képes volna hazacipelni; ez testi erejét felülhaladná; de kizárt dolog az is, hogy K. L-né, a ki beigazolhatólag csak négy ízben vitt szilvafákat, ezen négyszeri cipelés alkalmával 60 koronánál nagyobb értékű szilvafákat képes lett volna elvinni. A nyomozás adataiból kivehetőleg tehát kétségtelen, hogy az ifj. K. I. által elvitt szilvafa értéke 60 koronánál kisebb volt s ugyancsak a K. L-né által elvitt szilvafák értéke sem lehetett 60 korona. Ily tényállás mellett a feljelentett cselekmény nem lopás, hanem az 1894 : XII. tc. 93. §. c) pontjába ütköző mezó'rendó'ri kihágás. A trencséni járás főszolgabírója 1911. évi augusztus hó 24-én 3651/1911. sz. a. hozott újabb határozatával hatáskörét szintén nem állapította meg, mert a nyomozás adataiból kitűnt, hogy a kárt terheltek követték el, mely kár a községi elöljáróság, mint az arra hivatott tényező által 300 koronára becsültetett; a kir. járásbíróságnak végzésében felhozott ama indok, hogy a kár nem lenetett több 60 koronánál, csupán feltevésen és vélelmen alapszik s mint ilyen a községi elöljáróság hivatalos megállapításával ellentétes. II. A m. kir. igazságügyminiszter 1911. J. 2337. sz. a. kelt nyilatkozatában azt a véleményt terjesztette elő, hogy ebben az ügyben az eljárás a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. III. Az eltulajdonított dolog értékének megállapítása szempontjából nemcsak a sértett állítását, hanem a nyomozás adatait is figyelembe kell ugyan venni, de minthogy a jelen esetben a nyomozás nem tartalmaz olyan határozott adatot, amely a sértettnek az eltulajdonított szilvafák menynyiségéről és értékéről állított adatait nyilvánvalóan meg-