Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára V. kötet 1912 (Budapest, 1913)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 19 •volna, az értékkülönbözet a tó'ke előértékének kiszámítása mellett a 156 koronát túlhaladja. A kiszáradt fák levágása által továbbá hézag támad az erdő' állagában, mely hézag újra nem erősíthető azért, mert az állva maradt szomszédos állag árnyékolását az esetleg újonnan kiültetendő cse­meték nem viselik el. A kir. járásbíróság tárgyalást tartott és 1911 január hó 31-én 1910. B. 690/4. sz. a. hozott végzésével hatáskörét nem állapította meg és az iratokat a m—i járás főszolgabírójához áttette, mert vádlottak a fő­magánvádló előadása és a feljelentés szerint 68 drb élő fának a kérgét — mely 20 K értéket képvisel — lehántották és ellopták; terheltek cselek­ménye tehát az 1879 : XXXI. tc. 92. §. második bekezdésében meghatá­rozott erdei kihágás tényálladékát képezi, mely cselekmény elbírálása a U7. §. értelmében a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. A m—i járás főszolgabírója a községi elöljáróság útján becslést rendelt el és Burszentpéter község elöljárósága a lehámozás folytán tönkre tett 68 drb 38 éves tölgyfát egyenként 5 koronára becsülte és így a kárt összesen 340 koronában állapította meg. A főszolgabíró ezután 1911 évi augusztus hó 8-án 199/1911. kih. sz. a. hozott végzésével hatáskörét nem állapította meg, mert a cséndőrségi feljelentés, valamint az elrendelt becslés adatai alapján, ugyancsak a sér­tett cs. és kir. uradalmi intézőség panaszirata szerint, az uradalom kárára elkövetett erdei károsítás a 60 koronát jóval meghaladja. III. A hatásköri bíróság az ügyet a rendes bíróság hatás­körébe utalta, mert a Bp. 22. §-a értelmében a kisebb hatás­körű hatósághoz való áttételnek csak a tárgyalás előtt van helye, a kir. járásbíróság pedig az ügyben már tárgyalást tartott, ennélfogva az ügy érdemében eljárni köteles abban az esetben is, ha a cselekményt kisebb hatáskörű hatóság­hoz tartozónak ismeri is fel. ÍO. Mezőgazdasági épületek felügyeletére és rendbentartására alkalmazott kulcsár gazdasági cseléd és szolgálati bérkövetelése közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. A cseléd akkor is gazdasági cseléd, ha a gazdaságon felül a háztartásban is teljesít szolgálatot. A cselédkönyv hiánya a szolgálati viszonynak és az azon alapuló követelésnek jogi minősítésére nincs befolyással. 1912 január 15. 1911. Hb. 106. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom