Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára V. kötet 1912 (Budapest, 1913)

i6 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 16 K, 3. K. J. 20 K, 4. T. J. 20 K kárt okoztak. Kérte, hogy a nevezett terheltek, k—i lakósok büntettessenek meg és az okozott, összesen 136 K kár és 81 K eljárási költség megfizetésére köteleztessenek. A kir. járásbíróság 1911 április hó 6-án 1911. 49/1. sz. a. hozott végzésével az ügyészségi megbízott indítványát elfogadva, a feljelentést a cs—i járás főszolgabírójához áttette, mert az 1894 : XH- 95* §"a b) pontjába ütköző mezőrendőri kihágás látszik fennforogni, melynek elbírálására az idézett törvény 102. §-a 3. pontja szerint a főszolgabíró illetékes. A főszolgabíró 19rí. évi július hó 6-án 80/1911. kih. sz. a. hozott végzésével hatáskörét nem állapította meg, mert a vád tárgyát képező cselekmény a Btk. 421. §-ába ütköző ingatlan vagyonrongálás vétségét képezi, melynek elbirálása az 1880 : XXXVII. tc. 40. §-a értelmében a kir. járásbíróságok hatáskörébe tartozik ; de nem lett volna megállapítható a szolgabiróság hatásköre az 1894 : XII. tc.-be ütköző mezőrendőri kihágás esetén sem, mert az okozott kár 60 koronát meghalad. II. A m. kir. igazságügyminiszter 1911. I. 2336. sz. a. kelt nyilatkozatában azt a véleményt terjesztette elő, hogy ebben az ügyben az eljárás a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. III. A Btkv. 335. §-a csak több lopás vétségének bűntetté minősítése esetében rendeli a lopott dolgok értékének egybefoglalását, azonban sem a mezőgazdaságról és mezőrendőrségről szóló 1894. évi XII. tc, sem a Kbtk. nem foglal magában oly rendelkezést, mely a többrendbeli mezőrendőri kihágások által okozott károk értékének összeszámítását a cselekmények minősítése, vagy a hatáskör megállapítása szempontjából megengedné, s ekként a feljelentés alapjául szolgáló cselekmények mindegyike mint külön bűncselekmény önállóan bírálandó el, annyival inkább, mert a panaszos a feljelentésben nem is említi s adatokat sem hoz fel arra nézve, hogy a terheltek az egyes cselekményeket együtt vagy közösen, avagy előzetesen egyetértve egy akaratelhatározásból folytatólagosan követték volna el, vagy, hogy a terheltek azokban mint felbujtók vagy bűnsegédek részesek volnának, avagy azokkal kapcsolatban orgazdaságot vagy bűnpártolást követtek volna el; sőt ellenkezőleg, a feljelentésből az tűnik ki, hogy a terheltek a panasz tárgyává tett cselekményeket