Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára IV. kötet 1911 (Budapest, 1912)

RENDSZERES TÁRGYMUTATÓ. LXXXV A cselekmény elkövetése előtt lopásért kétszeri büntetés a cselekmény mezőrendó'ri minősítésén nem változtat. (Hb. 1910 november 14. 22. XXX. 81. 167.) Földnek lopás céljából eltávolítása nem esik a feltörés fogalma alá. (Hb. 1910 nov. 14. 22. XXX. 81. 167.) Hatvan korona értéket meg nem haladó gazdasági terménynek gyümölcsöskertből, szőlőből, faiskolából, vagy mezőről való ellopása a Btk. 357- §-ában megjelölt körülmények fennforgása esetében is, az 1894 : XH. tc- 93- §-ának a) pontja alá eső mezőrendőri kihágás tényálladékát állapítja meg. (C. 1911 febr. 23. márc. 9. kir. Cur. 92. sz. telj. ül. döntvény 167. 305.) Előbbi ellenkező határozat: 60 korona értéket meg nem haladó gazdasági terménynek a mezőről váló ellopása a Btk. 337. §-ában megjelölt körülmény fennforgása esetében nem a mezőgazdaságról és mezőrendőrségről szóló 1894: XII. tc. 93. §-ának a) pontja alá eső és csak a káros fél indítványára üldözhető mezőrendőri kihágásnak, hanem a Btk. 333. és 337. §-aiba ütköző lopás bűntettének a tényálladékát állapítja meg. (C. 1909 okt. 12. 6734/1909. sz. a. határozat a jogegység érdekében III. 201. 353.) Fegyveresen elkövetett mezőrendőri lopás nem a Btk. 337. §-a szerint minősülő lopás bűntette, hanem az 1894 : XII. tc. 93. §-ának a) pontja szerint minősülő mezőrendőri kihágás. (Tv. 1908 okt. 7. 2526. sz. II. 234- 38o.) Rétnek lovaglással használhatatlanná tétele miatt tett büntető feljelentés a Btk. 421. §-ába ütköző vagyonrongálás vétségének büntető úton megtorlását célozza s ezért elbírálása a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. (Hb. 1911 nov. 20. 48. sz. 97. 192.) A 95- §• m) pontjában említett kihágás főismérve : állatok felügyelet nélkül hagyása. (Hb. 1908 dec. 21. 22. II. 21. 40.) Megbízásból leszedett gazdasági termény eltulajdonítása nem mezei lopás, hanem sikkasztás. (Hb. 1909 nov. 29. 94. XX. 165. 313.) Ha a mezőn kazalba rakott szalmát nem társaságban, hanem többen külön lopták el és az egyesek okozta kár 60 koronánál nem több, mezőrendó'ri kihágás az elbirálás tárgya. (Hb. 1909 december 20. 101. XX. 171. 324-) Társtettesség hiányában többek által elkövetett mezei lopás, ha a panaszlottak egyike által elvett mennyiség sem haladja meg a 60 koronát, mint mezőrendó'ri kihágás, közigazgatási útra tartozik. (Hb. 1908 máj. 17. 6. XX. 88. 168.) Ha a panaszlottak a kárt okozó marhákat együtt legeltették és a panaszosok kára 60 koronát meghalad, a cselekmény nem mezőrendőri kihágás. (Hb. 1909 szept. 27. 72, XX. 146. 278.) A legeltető felelős pásztor egységes tettével okozott kár nem az állattulajdonosok több külön k hágásaként, hanem a pásztor egységes cse-