Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára IV. kötet 1911 (Budapest, 1912)

LXXXII RENDSZERES TÁRGYMUTATÓ. A gazdasági termény fogalma alá a természeti erő által teremtett mindaz a szaporulat tartozik, amely akár mint növedék, akár mint gyümölcs vagy termés a föld tulajdonosának vagyonát növeli. (F. M. 1909. évi 109. 130/909. sz. III. 213. 37o. ) A víz által a telekhez hordott fövény (homok) oly terméknek tekintendő, melynek jogtalan kiásása, elvitele az 1894: XII. tc. 93. §-ának a) pontjába ütköző mezőrendőri kihágás. (F. M. 1909. évi 109, 130/907. sz. III. 213. 270. ) Réten álló fűzfa s annak lehullott vagy levágott gallya gazdasági termény, mihezképest annak a rétről elvitele — egyéb feltételek megléte esetében — akkor is közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozó mezőrendőri kihágás, ha a fa vagy a galy az elvitel idejében a földtől már el volt választva. (Hb. 1911 febr. 20. 97. sz. 9. 16. ) Kicsépelt és kazalba rakott árpaszalma mezőgazdasági termény minőségét a kicséplésnél és a kazalba rakásnál fogva nem veszti el. (Hb. 1911 febr. 20. 1910. 71. sz. 3. 6. ) Szőlőben levő gödörben elhelyezett, hatvan koronát meg nem haladó értékű fűzfavessző ellopása mezőrendőri kihágás és e miatt az eljárás közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. (Hb. 1911 dec. 18. 120. sz. 136. 257. ) Szőlőből 10 K-át érő már kivágott almafának eltulajdonítása mezőrendőri kihágás, akár gazdasági terménynek, akár fűtőanyagnak vétetik a levágott fa. (Hb. 1909 márc. 22.; 1908. 24. II. 23. 44. ) Bekerítetlen kaszálóról széna ellopása mezőrendőri kihágás. (Hb. 1909 szept. 7. 1. II. 145. 277. ) 60 koronát érő sarjúnak mezőn lévő bekerítetlen szénatelepről ellopása mezőrendőri kihágás. (Hb. 1909 ápr. 19.; 1908. 47. II. 46. 85. ) Majorsági szérű vagy szérűskert, mint a mezőn kizárólag a mezőgazdaság céljára szolgáló terület, az 1894: XII. tc. 93. §-ának a) pontja alá esik. (Hb. 1909, nov. 29.: 1908. 25. II. 24. 45. ) 60 koronát meg nem haladó értékű szénának a tanya belterületén kívül eső helyről ellopása mezőrendőri kihágás. (Hb. 1909 máj. 3.; 1908. 8. II. 7. 12. ) Lakóház falára felkúszott vadszőlő letépése az elkövetés helyére tekintettel nem az 1894: XII. tc. 93., hanem a Btk. 421. esetleg a Kbtk. 127. §-ában meghatározott cselekmény ismérveit tünteti fel és ezért a miatt az eljárás a rendes biróság hatáskörébe tartozik. (Hb. 1911. dec. 18. 117. sz. 125. 256. ) Törvényhatósági úton levágott és a fák alatt összehalmozott galyak eltulajdonítása sem nem útrendőri, sem nem mezőrendőri kihágás, hanem a Btk. 333. §-ába ütköző és a Bn. 48. §-a szerint minősülő lopás vétsége, mihez képest elbirálása a rendes biróság hatáskörébe tartozik. (Hb. 1911. nov. 20. 64. sz. 99. 201. )