Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára IV. kötet 1911 (Budapest, 1912)

XL RENDSZERES TÁRGYMUTATÓ. bíróság útján jogerős elintézését bevárnia. (F. M. 1906. évi 62,095. sz. II. 235. 41°-) Szomszédok között közrendészeti szempontból nem szükséges kerítés felállításának kérdése bírói útra tartozik akkor is, ha a beltelkek közötti kerítés felállításáról szabályrendelet intézkedik. (Hb. 1908 okt. 12. 2. I' 1.; 1909 febr. 8.; 1908. 50. II. 49. 91.; febr. 22.; 1908. 31. II. 30. 56.; nov. 8. 57. II. 133. 251.; dec. 6. 73. II. 197. 280.) Szomszédok ellen a telkeiket elválasztó kerítés felállítása iránti kereset a rendes bíróság hatáskörébe tartozik, ha a rendőri hatóság közrendészeti érdekből a hivatalos beavatkozást szükségesnek nem találta. (Hb. 1909 febr. 22, 1908. 84. II. 76. 150.) Szomszédok között elkorhadt kerítés helyreállítása iránt felmerült vitás kérdés — közrendészeti szempont hiján — akkor is a rendes bíróság hatáskörébe tartozik, ha a fél kérelmét nem szerződésre, hanem szabályrendeletre alapítja. (Hb. 1910 febr. 21. 1909. II. 132. 251.) E'pusztult régi kerítésnek a nem vitás mesgyén helyreállítása iránt szomszédok közt felmerült ügy birői útra tartozik akkor is, ha a szabályrendeleti intézkedés szerint kerítés felállításának engedélyezését a főszolgabírónál kell kérni. (Hb. 1909 ápr. 26. 1908. 88. II. 80. 155.) E kötelezettség közrendészeti természetét nem állapítja meg az, hogy a kerítésfelállítási kötelezettségről szabályrendelet intézkedik. (Hb. 1908 okt. i2."2.\TJr. x. 1.) A közigazgatási hatóság jogerős határozata irányadó abban a kérdésben, hogy közrendészeti szempontból szükséges-e kerítést állítani. (Hb. 1908 okt. 12. 2. II. 1. 1.; 1909 febr. 8. 1908. 50. II. 49. 91.) Ha a közigazgatási hatóság nem állapította meg, hogy szomszédok közti kerítés közrendészeti szempontból szükséges, az annak felállítására irányuló igény a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. (Hb. 1909 dec. 6. 79. II. 152. 289.) A szomszédok közti mesgyevonal fenntartása iránti per a rendes biróság hatáskörébe tartozik. (N. 1909 febr. 17. 1908. G. 241. III. 187. 343.) Iparos és segéd közötti viszony (1884 : XVII. tc. 176. §.). Iparos, kereskedő, iparossegéd, kereskedősegéd meghatározása. Szolgálati viszonyban áll az, aki tevékenységét meghatározott fizetés ellenében köteles a munkaadó javára fordítani, ha kötelessége nem egyes esetekre, hanem a szerződésben meghatározott ügykörre tartósan vonatkozik. (Hb. 1908 okt. 26. 37. II. 36. 66.; C. rgio. febr. 22. 966/909. sz. a. III. 146. 285.) Fizetés mellett való szerződéses, állandó jellegű alkalmazás szolgálati viszonyt létesít. (Hb. 1911 dec. 11. 86. 109. 223.) Az iparhatóság hatáskörébe tartozó munkaszerződésnek (locatio conductio operarum) az a lényeges alkotó eleme, hogy a munka vállalója amellett, hogy egész tevékenységét vagy legalább annak bizonyos munka-