Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára IV. kötet 1911 (Budapest, 1912)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 241 ság, adminisztrative intézkedik, hanem a törvény szelleme szerint a kérdés jogos avagy jogtalansága felett határozatot hoz. Az 1896:XXVI. tc. 83. §. 1. pontja értelmében pedig az állami tisztviselőknek az 1893 : IV. tc. szerint iáró illetményekre való igényéből eredő kérdések felett hozott ezen miniszteri határozattal meg nem elégedő fél a közigazgatási bírósághoz fordulhat. Valamint azon esetben, ha az illető miniszter határozata jogerőre emelkedett, közigazgatási úton ennek érvény szerezhető és nem vitatható annak jogos vagy jogtalan volta az 1869:IV. tc. 1. §-a érteiméhen a kir. bíróságok előtt, úgy abban az esetben, ha a határozat sérelmes a tisztviselőre nézve, csakis az 1896 : XXVI. tc. 83. §-ában előírt bíróság előtt emelhet panaszt. Amikor a törvény (16. §.) külön illetékes fórumot állít fel és nem tesz különbséget a tekintetben, hogy vájjon az állam követel-e a tisztviselőtől, avagy megfordítva, akkor minden az illetményre vonatkozó vitás jogviszony első bírója csakis a miniszter lehet, aki az 1889 : XVIII. tc. 18. §. (helyesen 1848 : III. tc. 18. £.) értelmében felelősséggel tartozik azon rendeletért, amelyet aláírt és a 32. §-ának c) pontja értelmében feleletre vonható azon mulasztásért, amelyet a törvények végrehajtásában elkövetett. Ez alapon határozata a törvény által biztosított önálló és nem az állam képviseletén alapuló bíráskodás jellegével bírván, az illetményeket érintő és a fenti 16. §-ban foglalt intézkedés nem magyarázható egyoldalúan csakis azon esetre, ha a tisztviselő követel az államtól, hanem annak ellenkezőjére is. A temesvári kir. Ítélőtábla, mint polgári felülvizsgálati bíróság 1911. évi január hó 31-én 1911. Fs. 34. sz. a. hozott végzésével felperes felebbviteli beadványát hivatalból visszautasította. A m. kir. i<;azságiigijminiszter az ügyet a hatásköri bírósághoz tette át, mivel azáltal, hogy a miniszter 1909. évi július 13-án 1226. sz. a. kelt rendeletével a hátralékos tartozásnak behajtását rendes bírói útra terelte, a temesvári ítélőtábla pedig az eljárást hatáskörébe nem tartozónak mondotta ki, hatásköri összeütközés merült fel. II. A m. kir. kincstár képviseletében a m. kir. kincstári jogügyigazgatóság 1911. Hb. 98 2. sz. a. beadott nyilatkozatában azt a kérelmet terjesztette elő, hogy ebben az ügyben a rendes bíróság hatásköre mondassák ki, a m. kir. igazságügyminiszter pedig 1911. J. 1824. sz. a. kelt nyilatkozatában azt a véleményt terjesztette elő, hogy ebben az ügyben az eljárás a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. III. Előrebocsátva, hogy a jelen ügyben a hatásköri összeütközés az igazságügyminiszternek azon eljárása következtében vált befejezetté, hogy a rendes biróságnak a hatáskört megtagadó határozata után, az iratokat a hatáskör elTérfi : Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára, IV. l6