Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára IV. kötet 1911 (Budapest, 1912)

214 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. §-ának rendelkezése következtében, mely a birói eljárás előtt az iparhatóság döntését feltételként írja elő, a közigazgatási hatóság a saját hatáskörében járt volna el. Az előadott okokból a hatásköri biróságnak azt kellett megállapítani, hogy ebben az ügyben az 1907: LXI. tc. 7. §. szerint megbírálandó összeütközés esete fel nem merült. Cs. J. bejelentőnek azon igénye, hogy az alperes a jelen eljárásért felmerült 30 korona költségben elmarasztaltassék, az ügy körülményeinél fogva nem volt megállapítható. 105. Állatnvasúti állomás személyzetének meg nem határozott tagja ellen elkövetett sértés az ismeretlen sértett személytől eredő magánindítvány hiányában csakis abban az irányban lehet az eljárás tárgya, hogy megállapítja-e a Kbtk. 46. §-ában meghatározott kihágás tényálladékát és ez az eljárás közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. Államvastiti hivatalnok közigazgatási hatóság. 1911 december 18. Hb. 80. sz. I. A m. kir. államvasutak debreczeni üzletvezetősége az érmihályfalvai járás főszolgabírójánál beadott feljelentésében előadta, hogy K. F. építőmester, érmihályfalvai lakós, kinek hiánylati tartozása volt, 1911. évi március hó 29-én Érmihályfalva kiadási pénztárában fizetés végett megjelent és B. G. pénztárnokhoz a következő sértő szavakat intézte: «Van nekem itt valami fizetni valóm; valami szamár nem tudta, hogy Szatmártól idáig mennyit kell fizetni, pedig az közel van, azt lehetne tudni.» Minthogy a m. kir. államvasutak alkalmazottai az 1907: XLIX. tc. alapján kibocsátott Vasúti szolgálati rendtartás 2. §-a szerint közhivatalnokok, a Btk. 166. §. 2. pontja értelmében pedig hatósági közegeknek tekintendők, a feljelentés szerint nyilvánvaló, hogy a panaszlott azáltal, hogy a szolgálatban volt alkalmazotthoz a fenti sértő kifej ezézeket intézte, a Kbtk. 46. §-ába ütköző kihágást követte el, miért is az üzletvezetőség kérte a főszolgabírót, hogy panaszlott ellen büntető parancsot bocsásson ki, kifogás esetén pedig az eljárást indítsa meg és panaszlottat büntesse meg. A főszolgabíró 1911. május 20-án 1961/1911. sz. a. hozott végzésével az eljárás megindítását a Rbsz. 46. §. alapján mellőzte, az ((illetőséget)) nem állapította meg és a feljelentést a székelyhídi kir. járásbírósághoz áttette, mert az 1879: XL. tc. 46. §-ába ütköző kihágás miatt az eljá-