Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára IV. kötet 1911 (Budapest, 1912)

212 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. XVII. tc. 176. §-ának megfelelőleg a parancsolólag előírt iparhatósági eljárás nem lett lefolytatva s így a kir. járásbíróság eljárni még nincs jogosítva. A felperes felfolyamodása következtében a budapesti kir. törvény­szék, mint polgári felebbezési bíróság 1911. évi május hó 5-én 1911. E. I. 77/1. sz. a. hozott végzésével az elsőbiróság végzését megváltoztatta, al­peres pergátlő kifogását elvetette és az elsőbiróságot szabályszerű eljá­rásra utasította, mert a törvény nem tesz külömbséget azok közt az okok között, amely okok miatt a fél az iparhatóság határozatával nem elégszik meg, így ezek az okok az 1893: XVIII. tc. 27. §. 1. pontjában meghatáro­zott kellék fennforgása vagy fenn nem forgása szempontjából vizs­gálat alá nem vehetők, hanem mihelyt egyáltalán van a polgári pert megelőző iparhatósági határozat, az említett 27. §. 1. pontjában meghatározott kelléket fennforgónak kell tekinteni. Nem szolgálna tott ennek akadályul az a körülmény sem, hogy az említett végha­tározat csak 1911. évi február hó 17. napján kelt, holott a kereset már 1910. évi október hó 20-án beadatott, mert az 1893: XVIII. tc. 27. §. 1. pontjában foglalt második rendelkezésnek — egybevetve ezt ugyanezen szakasz első bekezdésével — nyilvánvalóan csak az a lényege, hogy a más hatóság előtti eljárás a per érdemleges tárgyalását, illetőleg a per érdemleges befejezését, nem pedig minden körülmények közt a kereset beadását is megelőzze, a per érdemének tárgyalását pedig ebben az eset­ben az iparhatóság előtti eljárás megelőzte. Cs. J. alperes erre a kir. járásbíróságnál kérte az iratoknak a hatás­köri bírósághoz való felterjesztését és az eljárás felfüggesztését, egyide­jűleg a hatásköri bíróságnál is tett bejelentést, kérte az iratok beszerzé­sét és annak kimondását, hogy az 1907: LXI. tc. 7. §. 2. pontja értelmé­ben hatásköri összeütközés esete merült fel: mert az iparhatóság hatáskörét megállapította és az eljárást megszüntette; továbbá kimondani kérte, hogy az eljárás a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik, mert a meg­szüntető határozat nem érdemleges határozat és végül kérte, hogy P. J. 30 korona költség megfizetésére köteleztessék, mert a hatásköri összeüt­közés felmerültét az ő rosszhiszemű eljárása okozta. A hatásköri bíróság az iratokat beszerezte és az iparhatóság iratai­ból kitűnt, hogy P. J. panaszát csak 1910. évi november hó 13. napján adta be Szentendre rendezettanácsú város tanácsa, mint iparhatóságnál, tehát akkor, mikor a kir. járásbíróságnál Cs. J. pergátló kifogását meg­tette. A panasz tartalma egyezik a keresettel, azzal a különbséggel, hogy a panasz szerint három havi próbaidőre lett alkalmazva. A városi tanács, mint iparhatóság 1911. évi. február hó 17. napján 5672/1911- Kig. szám alatt hozott véghatározatával az eljárást megszüntette, mert panaszos 1910. évi december hó 12. napján megtartott tárgyaláskor beszüntetés! kérelmet terjesztett elő, mihez a panaszolt hozzájárult. Az iparhatóság

Next

/
Oldalképek
Tartalom