Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára IV. kötet 1911 (Budapest, 1912)
202 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 93- §• szerint az követ el kihágást, ki gazdasági terményeket kertből, szőlőből, faiskolából, mezőről lop, vagyis a kihágások ismérve az, hogy mezőgazdasági célokat szolgáló helyeken történjék a lopás. Úgyde kétségtelenül meg lett állapítva, hogy az 1890 :1. tc. hatálya alá tartozó törvényhatósági útról történt a lopás ; ez pedig a közlekedés ügyét és nem a mezőgazdaságot szolgálja. Nem képez azonban útrendőri kihágást sem, mert az 1890 : I. tc. büntető szakaszai az úttestnek vagy tartozékainak csak rongálását minősítik kihágásnak; jelen esetben azonban az útkaparó által levágott galyak ellopása képezi a vád tárgyát, tehát nem a károsítás, hanem az eltulajdonítás a főismérve a cselekménynek; a lopás pedig absorbeálja a károsítást. II. A hatásköri bíróság a rendes bíróság hatáskörét állapította meg a következő okokból: Az 1890 : I. tc. 125. §-a értelmében az út mellé ültetett fasoroknak, védültetvényeknek, sövénynek csak rongálása képez kihágást, az 1894: XII. tc. 93. §. c) pontja szerint pedig mezőrendőri kihágást az követ el, aki fákat és csemetéket vagy gyümölcseit jogosulatlanul rongálja, levágja, letördeli, legalyazza vagy kiássa. Ebben az esetben azonban a vád tárgyát a törvényhatósági úton levágott és a fák alatt összehalmozott galyak eltulajdonítása képezi. A kérdésben forgó gályáknak eltulajdonítása tehát a Btk. 333. §-ába ütköző és a Bn. 58. §. szerint minősülő lopás vétségének alkotó elemeit látszik magában foglalni, amelynek elbírálása az 1897 : XXXIV. tc. 18. §. értelmében a kir. járásbíróság, vagyis rendes bíróság hatáskörébe tartozik. ÍOO. Ha a használt trágár kifejezésben (b .... m az istenit, b .... a meg az anyját) a becsületsértés tárgyi tényálladéka megvan, annak az elbírálása, bogy a kifejezés a csendőrrel szemben meggyalázó-e, a becsületséités érdemében határozó járásbíróság hatáskörébe tartozik. Ha a rendes bíróság tárgyalás után a becsületsértés tényálladékát nem állapítaná meg, szélesebb hatáskörénél fogva a különben közigazgatási útra tartozó hatóság elleni kihágás tárgyában határoz. 1911. december 18. Hb. 67. sz.