Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára IV. kötet 1911 (Budapest, 1912)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. rülvén, cselekményével R. L.-nak tényleg anyagi kárt is okozott: ennélfogva a kír. bíróságok hatáskörébe utalt közokirathamisítás bűntette forog fenn. II. A kii. ügyészséget az 1871: XXXIII. tc. az igazságszolgáltatás körül az állam közérdekeinek az ezen törvény által meghatározott ügyekben való képviseletére hivatott intézményként szervezte. A kir. ügyészség e szerint nem biróság és minthogy az 1907: LXI. tc. 1. §-a szerint a hatásköri biróság csak a rendes biróság és a közigazgatási biróság vagy a közigazgatási hatóság között felmerülthatásköri összeütközések elintézésre hivatott; ebben az esetben pedig ilyen összeütközés nem forog fenn: ki kellett mondani, hogy ebben az ügyben hatásköri összeütközés nem merült fel. 24. Szabadon élő vadnak mint uratlan dolognak kézzel elfogása s elfogyasztása sem nem lopás, sem nem jogtalan elsajátítás vagy vagyon elleni más bűntett vagy vétség, hanem megbirálása vadászati kihágás szempontjából a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. 1911 raarc 2c. 1910. Hb. 127. sz. I. L. Z. körjegyző, csizi lakós és H. Z. földbirtokos, hanvai lakós, vadászterületi felügyelő feljelentésére a csendőrség kinyomozta, hogy IQIO. évi június hó 4-én M. I., M. J. és S. F. csizi lakósok Csiz községben a vasúti állomásra menő bérkocsik lármája alatt felzavart nyulat, mely M. J. csizi lakós udvarába vezető híd alatt keresett menedéket, a közönség biztatására puszta kézzel elfogták és azt 'agyonütve, később elfogyasztották. Terheltek azzal védekeztek, hogy a nyúl sérült volt és úgy is elpusztult volna. A rimaszécsi kir. járásbíróság 1910. évi június hó 14-én 1910. B. 229/1. sz, a. hozott végzésével az ügyészségi megbízott indítványát elfogadva, hatáskörét nem állapította meg és a feljelentést a rimaszécsi járás főszolgabírójához — utóbbi pedig — minthogy Csiz községet időközben a putnoki járásba osztották — az illetékes putnoki járási főszolgabíróhoz tette át. A megokolás szerint a szabadon élő vad olyan uratlan jószág, amelynek a tulajdonát az 1883: XX. tc. értelmében a vadászatra