Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára IV. kötet 1911 (Budapest, 1912)

34 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁRO ZATOK. folytán az alapítványnak célja többé elérhető nem volna, az alapítvány továbbra is fennmarad oly célból, hogy ennek évenkénti jövedelméből a tfízoltószergyártás, harang és ércöntőde iparágakban működő munkások érdemeiknek megfelelő jutalomdíjakban részesíttessenek. Az ennek folytán szükségessé válandó alapítványi módosításokat az Országos iparegyesület bölcs belátása szerint leend jogosítva eszközölni és ezekre nézve a m. kir. belügyminiszter és a kereskedelemügyi m. kir. miniszter jóváhagyását kieszközölni.)! Az alapítványi okiratot a kereskedelemügyi m. kir. minister 79383/89i- sz. a. jóváhagyta. 1893. évben a fent nevezett cég, melynek munkásai javára az alapítvány tétetett, megszűnt, az ipartelepet pedig az akkor alakult W. F.féle első magyar gép- és tűzoltószergyár, harang és ércöntőde részvénytársaság vette át. Ennek a részvénytársaságnak alapítója és éveken keresztül igazgatósági tagja volt W. F., aki az alapítványt tette ; továbbá a részvénytársaság hivatalnokai voltak fiai W. J. és ifj. W. F. még akkor is, mikor id. W. F. meghalt. A részvénytársaság nevét 1896. évben ('Budapesti szivattyú és gépgyár részvénytársasága-ra változtatta. 1906. évben az alapítványt tevő W. F. egyik fia alapított egy tűzoltószerek és szivattyúk előállításával és harang- és ércöntéssel foglalkozó ipartelepet «W. F.» cég alatt, mely egyéni cég ugyanabban az évben közkereseti társasággá alakult át. Az 1908. évben vita támadt az említett két cég között, hogy melyiknek munkásait illetik meg az alapítvány kamatai; mindegyik kizárólag a sáját munkásai részére követelte azokat. Az Országos Iparegyesület döntés végett a belügyministerhez terjesztette fel az ügyet, ki azt, tekintettel arra, hogy az alapító oklevél annak idején a kereskedelemügyi minister által hagyatott jóvá, ehhez tette át. A kereskedelemügyi m. kir. minister 1908. évi október hó 8-án 74033/1908. VI. C. sz. a. kelt határozatával akkép döntötte el az ügyet, hogy a ((Budapesti szivattyú és gépgyárrészvénytársaság') bár az alapítványi oklevélben megjelölt «W. F. első magyar gép és tűzoltószerek gyára, harang és ércöntőde') cég jogutóda, nem tekinthető az alapítványi okiratban körülírt gyári vállalatnak, még akkor sem, ha az alapítványi okiratot nem szószerint, hanem az alapítványt tevő intencióinak szem előtt tartásával értelmezzük. W. F.-et az alapítvány létesítésénél ugyanis az a célzat vezérelte, hogy az általa létesített cégnek és így közvetve nevének fennmaradását elősegítse, valamint, hogy a gép- és tűzoltószergyártást, harang és ércöntést támogassa és fejlessze. A részvénytársaság azonban ezeknek az intenciók-