Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára IV. kötet 1911 (Budapest, 1912)

24 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. őrnek (hegyőrnek) szerződésileg felfogadta ; a közgyűlés azonban a régi mezőőröket megtartotta és a vele kötött szerződést egyoldalúan felbontotta. Minthogy ő a felfogadása után az öreg-püspöki hegyközségnél viselt évi 400 koronával javadalmazott mezőőri állásáról lemondott és panaszlott hegyközség az 1876 : XIII. tc. és az 1894 : XII. tc. rendelkezései értelmében a szerződést jogos ok nélkül bontotta fel, ez okból kérte, hogy panaszlott az 500 korona évi járandóság megfizetésére köteleztessék. A polgármester 1908. évi március hó 30-án 5704. kih. sz. a. kelt ítéletével a panaszt elutasította, mert a panaszos felfogadása a hegyközségi közgyűlés jóváhagyásától feltételezetten történt. Heves vármegge alispánja 1908. évi július hó 9-én 10532. sz. a. kelt véghatározatával a polgármester ítéletét megváltoztatta és panaszost keresetével polgári perútra utasította, mert f<az 1894 : XII. tc.-nek a mezőés hegyőrök felfogadására és szolgálati viszonyaira, úgyszintén a mezőés hegyőrök szolgálati, fegyelmi, fegyverviselése és fegyverhasználati szabályainak vonatkozó szakaszai a közigazgatási hatóságoknak jogkörét ily nemű magánjellegű kövételések elbírálása tekintetében egyáltalában nem állapítják meg.» A m. kir. földmivelésügyi minister 1909. évi július hó 6-án 64479/VIII. 3. T909. sz. a. kelt határozatával Heves vármegye alispánjának véghatározatával indokainál fogva helybenhagyta. B. J. ezután keresetét a gyöngyösi kir. járásbíróságnál adta be. A kir. járásbíróság 1909. évi október hó 30-án 1909. Sp. I. 460/10. sz. a. hozott ítéletével a felperest keresetével elutasította, mert felperesnek abból, hogy az alperes nem alkalma/ta, kára nem volt. Az egri kir. törvényszék, mint felebbezési bíróság 1910. évi március hó 29-én 1909. D. 464/2. sz. a. hozott Ítéletével alperes pergátló kifogásának helyt nem adott, mert a «jelen esetben nem a vitás bérkövetelés képezi a kereset tárgyát, hanem annak a jogviszonynak az elbírálása, hogy létesült-e a peres felek közt oly szolgálati szerződés, melynek alapján felperes a keresetbe vett tőkeösszeget jogosan követelheti.» Az ügy érdemében pedig a kir. járásbíróság ítéletét helybenhagyta. A budapesti kir. Ítélőtábla, mint felülvizsgálati biróság 1910. év november hó 12 én 1910. G. 371/2. sz. a. hozott végzésével hivatalból észlelt pergátló akadály alapján kimondotta, hogy a «jelen ügyben az eljárás nem tartozik a rendes biróság hatáskörébe ; ezért felperes felüli vizsgálati kérelmének érdemleges elbírálását mellőzte.» A megokolás szerint felperes keresetében a mezőőri, helyesen hegyőri alkalmaztatásából kifolyóan neki járó illetményeit követeli. A hegyőr azonban a mezőrendészet gyakorlására hivatott rendőrközeg, aki az 1894 : XII. tc. 76. §-ának a) pontja és 79. §-a értelmében a mezőőri szolgálatra felesketendő s akinek javadalmazásáról ugyanazon