Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára IV. kötet 1911 (Budapest, 1912)
HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 7 tél folyamán 30 kor. értékűt eltulajdonítottak. A csendőrség kinyomozta, hogy a tettesek R. J., Gy. L. és M. M. napszámosok, magyarfrátai lakósok. A mócsi kir. járásbíróságnál az ügyészségi megbízott lopás vétsége miatt vádat emelt. A kir. járásbíróság azonban 1910. évi március hó 5-én J910. B. 189/2. sz. a. hozott határozatával a feljelentést, minthogy abban az 1894 : XII. tc. 93. §-ba ütköző' mezőrendó'ri kihágás forog fenn, illetékes elbírálás végett a főszolgabíróhoz tette át. A mócsi járás főszolgabírója az ügyet a magyarfrátai községi elöljáróságnak mint I. fokú mezőrendó'ri hatóságnak küldötte meg. A községi elöljáróság 1910. évi június hó 9-én 632/910. sz. a hozott határozatával hatáskörét nem állapította meg, mert a feljelentés szerint a határrészen volt árpaszalma kazalból a tél folyamán 30 kor. értékű szalma tulajdoníttatván el, ebben az esetben nem lehet az i8g4:XII. tc. 93. §. a) pontjába ütköző mezőrendó'ri kihágást megállapítani, amennyiben a hivatkozott §-ban gazdasági terményről, tehát erőművileg vagy iparszerűleg fel nem dolgozott nyersterményről van szó, míg ellenben a jelen esetben a termelő területről elszállított, kicsépelt árpaszalma az eltulajdonítás tárgya, minek eltulajdonítása tehát, habár a hivatkozott szakaszban megjelölt helyről és értékben történt volna is, nem minősíthető mezőrendőri kihágásnak. A hatásköri bíróság, minthogy egyik hatóság határozata sem voltjogerős, az iratokat a felterjesztő hatóságnak visszaküldötte. Magyarfráta község elöljárósága ennek következtében határozatát a panaszosnak 1910 szeptember hó 14-én kézbesítette és nevezett szeptember hó 16-án a községi elöljárósághoz címzett beadványban kijelentette, hogy panaszát visszavonja és az ügy beszüntetését kérte ; egyidejűleg bejelentette, hogy M. M. terhelt időközben elhalt. A köségi elöljáróság a visszavonó kérvényt az iratokkal együtt a kir. járásbírósághoz tevén át, határozatát az érdekeltekkel az is közölte. A hatásköri bíróság 1910. évi december hó 12-én tartott zárt tanácsülésében az ügy tárgyalását elrendelte, mert a panaszos visszavonó kérvénye az 1907 :LXI. tc. 26. §-ban előírt feltételeknek nem felelt meg és így annak elintézését a kijelölendő hatóság számára kellett fönntartani. II. Tekintve ezek után, hogy a kicsépelt és kazalba rakott árpaszalma a kicséplésnél és a kazalba rakásnál fogva nem veszti el azt a minőségét, mely szerint az a mezőgazdasági termények közé tartozik, de a kazal is, melyből a szalma elvétetett, a szabadban oly helyen állott, mely a mezőgazdaság céljaira rendelt területnek megfelel, az eltulajdonított