Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára III. kötet 1910 (Budapest, 1911)
LVIII RENDSZERES TÁRGYMUTATÓ. tett feljejentés tárgyában azért tagadta meg az eljárást, mert vagyonrongálás vétségét csak szándékosan lehet elkövetni. (Hb. 1910 febr. 28. 1909. 129. 22. 45. ) Erdei kihágások. 1879: XXXI. tc. 69—164. §§. Az erdei kihágás minősítése szempontjából az érvényesített (1879: XXXI. tc. 102. §. ) kárösszeg irányadó, ha kárfelvétel nem foganatosíttatott. (Hb. 1909 ápr. 19. 9. II. 91. 173. ) Birói hatáskörbe tartozik az erdei károsítás, ha akár a közvetlen kár, akár az 1879: XXXI. tc. 100. és 102. §-a (erdei érték- és árszabályzat) alapján követelt kártérítési összeg haladja meg a 60 koronát. (Hb. 1909 szept. 27. 59- II. 134- 254-) A hatáskörre közömbös az, hogy a feljelentésben a kár nem becslés eredménye, hanem az 1879: XXXI. tc. 100. és 102. § ai alapján követeltetik. (Hb. 1909 máj. 17. 21. II. 103. 197.; szept. 13. 44. II. 119. 224. ) Ha a károsult a feljelentésben tévesen 60 K-ra állított erdei kárt a tárgyalás folyamán felemeli, a felemelt összeg irányadó, amelyet az erdőgondnokság hiteles becslése támogat. (Hb. 1909 okt. 25. 1908. 28. II. 27. 50. ) Ha az erdőgondnokság rovatos kimutatása szerinti kár 60 K-t meghalad, vagy ha a pénzbüntetés felénél kisebb összegben meg nem határozható kár 60 K-nál több, az eljárás birói útra tartozik. (Hb. 1908 dec. 21. 43. II. 42. 70. ) Erdőben rakásba összerakott galyak jogtalan eltulajdonítása nem erdei lopás, hanem rendes bíróság hatáskörébe tartozó lopás. (C. 1908 dec. 17. 7115. 199. 352. Úrbéresek közös erdejében kitisztítás folytán összehordott és a jogosultak részére a tulajdon arányában felosztandó, csomókba rakott, elszállításra már összegyűjtött fából 20 koronát érő rakás elvétele lopás. 333. §. ) (Hb. J909 nov. 29- 80. II. 153- 290. ) A cselekménynek erdei kihágássá minősítését nem befolyásolja az, hogy az erdő, melyből a fát ellopták, nem a sértett tulajdona. (Hb. 1910 ápr. 18. 1909. 152. 47. 100. ) Erdei kihágássá minősítés szempontjából a terület tulajdonának vitássága közömbös: érdemre tartozik. (Hb. 1909 nov. 29. 97. II. 168. 319. ) A feljelentés szerint 80 korona kárt okozó erdei legeltetés a közigazgatási hatóság hatáskörébe utalt erdei kihágás fogalma alá nem vonható. (Hb. 1909 jan. 18. 1908. 16. II. 15. 26. ) Erdei lopást csak erdőben lévő fán lehet elkövetni. (Hb. 1910 nov. 14 60. 102. 209. ) Fürdő sétatere nem erdő: ott lévő díszfenyőfának kivágása és ellopása tehát nem erdei lopás, hanem a rendes bíróság elbírálása alá tartozó lopás vétsége vagy bűntette. (Hb. 1910 nov. 14. 60. 102. 208. A cselekményeknek egy feljelentésbe foglalása a rendes bíróság