Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára III. kötet 1910 (Budapest, 1911)

LVIII RENDSZERES TÁRGYMUTATÓ. tett feljejentés tárgyában azért tagadta meg az eljárást, mert vagyon­rongálás vétségét csak szándékosan lehet elkövetni. (Hb. 1910 febr. 28. 1909. 129. 22. 45. ) Erdei kihágások. 1879: XXXI. tc. 69—164. §§. Az erdei ki­hágás minősítése szempontjából az érvényesített (1879: XXXI. tc. 102. §. ) kárösszeg irányadó, ha kárfelvétel nem foganatosíttatott. (Hb. 1909 ápr. 19. 9. II. 91. 173. ) Birói hatáskörbe tartozik az erdei károsítás, ha akár a közvetlen kár, akár az 1879: XXXI. tc. 100. és 102. §-a (erdei érték- és árszabály­zat) alapján követelt kártérítési összeg haladja meg a 60 koronát. (Hb. 1909 szept. 27. 59- II. 134- 254-) A hatáskörre közömbös az, hogy a feljelentésben a kár nem becslés eredménye, hanem az 1879: XXXI. tc. 100. és 102. § ai alapján követelte­tik. (Hb. 1909 máj. 17. 21. II. 103. 197.; szept. 13. 44. II. 119. 224. ) Ha a károsult a feljelentésben tévesen 60 K-ra állított erdei kárt a tárgyalás folyamán felemeli, a felemelt összeg irányadó, amelyet az erdő­gondnokság hiteles becslése támogat. (Hb. 1909 okt. 25. 1908. 28. II. 27. 50. ) Ha az erdőgondnokság rovatos kimutatása szerinti kár 60 K-t meg­halad, vagy ha a pénzbüntetés felénél kisebb összegben meg nem hatá­rozható kár 60 K-nál több, az eljárás birói útra tartozik. (Hb. 1908 dec. 21. 43. II. 42. 70. ) Erdőben rakásba összerakott galyak jogtalan eltulajdonítása nem erdei lopás, hanem rendes bíróság hatáskörébe tartozó lopás. (C. 1908 dec. 17. 7115. 199. 352. Úrbéresek közös erdejében kitisztítás folytán összehordott és a jogo­sultak részére a tulajdon arányában felosztandó, csomókba rakott, elszál­lításra már összegyűjtött fából 20 koronát érő rakás elvétele lopás. 333. §. ) (Hb. J909 nov. 29- 80. II. 153- 290. ) A cselekménynek erdei kihágássá minősítését nem befolyásolja az, hogy az erdő, melyből a fát ellopták, nem a sértett tulajdona. (Hb. 1910 ápr. 18. 1909. 152. 47. 100. ) Erdei kihágássá minősítés szempontjából a terület tulajdonának vi­tássága közömbös: érdemre tartozik. (Hb. 1909 nov. 29. 97. II. 168. 319. ) A feljelentés szerint 80 korona kárt okozó erdei legeltetés a köz­igazgatási hatóság hatáskörébe utalt erdei kihágás fogalma alá nem von­ható. (Hb. 1909 jan. 18. 1908. 16. II. 15. 26. ) Erdei lopást csak erdőben lévő fán lehet elkövetni. (Hb. 1910 nov. 14 60. 102. 209. ) Fürdő sétatere nem erdő: ott lévő díszfenyőfának kivágása és el­lopása tehát nem erdei lopás, hanem a rendes bíróság elbírálása alá tar­tozó lopás vétsége vagy bűntette. (Hb. 1910 nov. 14. 60. 102. 208. A cselekményeknek egy feljelentésbe foglalása a rendes bíróság

Next

/
Oldalképek
Tartalom