Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára III. kötet 1910 (Budapest, 1911)

RENDSZERES TÁRGYMUTATÓ. XXV meknek birói úton orvoslása iránt a jogot. (C. 1910 szept. 20. 4282/910. sz. a. I. p. t. 160. 313.) Az alapítvány a rendeltetésére szánt célvagyonra vonatkozó intéz­kedéssel létrejön, anélkül, hogy ahhoz külön alapítólevél kimutatása és a kormány jóváhagyása szükséges volna. Az alapítvány létkérdése felett a bíróság dönt. A kormány fó'felügyeleti joga csak ellenőrzésre vonatkozik, hogy az alapítvány céljának megfelelően kezeltessék. (C. 1910 ápr. 28. 5856,910. sz. a. 163. 318.) Gyári vállalat részére tett alapítványra vonatkozólag annak a kér­désnek eldöntésére irányuló kereset, hogy az alapítvány a perben álló gyárak melyikének a munkásait illeti, a rendes bíróság hatáskörébe tar­tozik, habár az alapító okirat a kereseti kérelemmel ellenkező irányban kormányhatóságí jóváhagyással már módosíttatott. (C. 1910 szept. 20. 4282/910. sz. a. I. p. t. 160. 313.) Bányaügyek. Annak eldöntése, hogy a zártkutatási engedély jog­szerűen adatott-e ki, hogy az joghatályosan volt-e megszüntethető vagy elvonható, a bányabiróság hatásköréhez nem tai-tozik. (C. 1908 szept. 16. 2403. sz. II. 177. 338.) Annak a megállapítása, hogy a bányafenhatóság alól valamely terület ki van-e véve vagy a fennhatóság gyakorlása a földtulajdonos beleegyezésétől van-e függővé téve, s hogy ebből folyólag arra a terü­letre bányaadományozásnak van-e helye : nem a rendes bíróság, hanem a bányahatóság hatáskörébe tartozik. (C. 1909 okt. 14. 4450. 151. 294.) A bányabiróságnak nincs hatásköre olyan vitás kérdésekben, ame­lyek csupán a zárt kutatmányok megszerzésére irányuló bejelentésekből vagy a zártkutatmányok elvesztésének a bányahatóságok által történt megállapításából folyólag az elsőbbség miatt támadnak. (C. 1910 jul. 11. 5905/9o9- sz. a. 154. 300.) Betegsegélyezési, balesetbiztosítási ügyek 1. Ipari munkások biztosítása miatt. Családjogi ügyek. Annak a jogvitának az eldöntése, hogy a férj köteles-e megengedni, hogy nejének sírboltba helyezett teteme az elhalt anyja által épített sírboltba vitessék, mint a családi kötelékből származó és a magánjog körébe tartozó családjogi vitának eldöntése birói útra tar­tozik. (Hb. 1909 jun. 7. 42. II. 117. 219.) Cselédügyek. Házi cseléd. A cselédkönyv magában véve a cseléd­minőséget nem állapítja meg. (Hb. 1909 szept. 20. 48. II. 23. 233.1 Cselédkönyv hiánya a szolgálat minősítésében közömbös. (Hb. 1910 jan. 24. 1909- "9« l6- 34-) Cselédkönyv hiánya, a használt elnevezés és a szerelmi viszony a szolgálat cselédminőségén nem változtat. (Hb. 1909 jan. 18. 1908. 53. II. 51- 95-; 1908 nov. 16. 30. I{. 29. 54.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom