Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára III. kötet 1910 (Budapest, 1911)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 217 106. Kisebb hatáskörű hatósághoz áttételnek a bírósági tárgyalás után nincs helye. 1910 dec. 12. Hb. 64. I. M. G. vállaji lakós kasznárja a csendőrségnél feljelentést tett, hogy a kezelése alatt álló tagból mintegy 22 métermázsa burgonyát, részint a befedett rakásokból, részint a földből, 88 K értékben különböző időben ismeretlen tettes eltulajdonított, és hogy 1909 október hó 28-án este a kerülő a tetteseket M. Gy. szőllőpásztor és neje Sz. M. kántorjárási lakósok személyében felismerte. A mátészalkai kir. járásbiróságnál az ügyészségi megbízott a Btk. 333. §-ába ütköző és a Bn. 48. §-a szerint minősülő lopás vétsége miatt vádat emelt. A tárgyaláson terheltek beismerték, hogy a kántorjánosi gazdák szőllője közvetlen szomszédságában levő földről az ott nyitott kúpokban felhalmazott burgonyából öt ízben különböző időközökben 10 vékával elvittek; M. Gy.-né szerint egy véka burgonya 50 fillér értékű volt. A kir. járásbíróság 1910 január hó 22-én 1909. B. 935/3. sz. a. hozott végzésével az ügyészségi megbízott indítványához képest a fennforogni látszó és az 1894: XII. tc. 93. §-ába ütköző mezőrendőri kihágás elbírálása végett az iratokat a mátészalkai járás főszolgabírójához áttette. Végzését azonban nem indokolta meg. A főszolgabíró tárgyalást tartott és 1910 április hó 4-én 204. kih. sz. a. hozott véghatározatával az illetékességét az 1894: XII. tc. 97. alapján leszállította, mert a kir. járásbíróság a tárgyalás során az okozott kárt hitelt érdemlően meg nem állapította, kárigényét a károsult le nem szállította; a csendőrség jelentésében a károsult úgy nyilatkozott, hogy a kár 88 K. Ezzel szemben a bíróság végzését csupán a terheltek beismerésére alapította, elmulasztván a tényállást teljesen kideríteni. Az eljárás alapjául tehát C3Upán a csendőrség jelentése szolgálhat. II. A hatásköri bíróság az ügyet a rendes bíróság hatáskörébe utalta, mert a Bp. 22. §-a értelmében a kisebb hatáskörű hatósághoz való áttételnek csak a tárgyalás előtt van helye, a kir. járásbíróság pedig az ügyben már tárgyalást is tartott, ennélfogva az ügy érdemében eljárni köteles abban az esetben is, ha a cselekményt kisebb hatáskörű hatósághoz tartozónak ismeri is fel.