Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára III. kötet 1910 (Budapest, 1911)
HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 75 Mohács községi elöljárósága mint mezei rendőri kihágási ügyben í, fokú hatóság az 1909. évi augusztus hó 27-én megtartott tárgyaláson, melyen a felek a becsű ellen kifogást nem tettek és a károsult fél 20 K kárának megitélését és a terheltek megbüntetését kérte, megállapította, hogy a zabszénát károsultnak a város alatt levó' földjéről vitték el és az ennek alapján 1909. évi augusztus hó 27-én 76/1909. sz. a. hozott Ítéletével terhelteket az 1894: XII. tc. 95. §. a) pontjába ütköző kihágás miatt behajthatlanság esetén 1—1 napi elzárásra átváltoztatandó 5—5 K pénzbüntetéssel büntette és egyidejűleg kötelezte őket, hogy a 20 K kárt károsult félnek egyetemlegesen fizessék meg. A terhelteknek ezen ítélet ellen közbevetett felebbezésére a mohácsi járás főszolgabírója mint mezó'rendőri kihágási ügyben II. fokú hatóság 1909. évi október hó 15-én 916. sz. a. hozott Ítéletével az elsó'biróság ítéletét megsemmisítette, a közigazgatási hatóság ((illetékességét leszállította)) és az iratokat a mohácsi kir. járásbírósághoz áttenni rendelte, mert a hivatkozott 95. §. aj pontja ebben az ügyben egyáltalában nem alkalmazható; az ide vonatkozó 93. §. a) pontja értelmében pedig a mezei termények ellopása kihágást csak addig képez, míg azok a földtől elválasztva nincsenek ; ellen esetben azonban lopásnak minősül és mint ilyen hivatalból üldözendő. A mohácsi kir. járásbíróságnál az ügyészségi megbízott a Btk. 333. §-ába ütköző és a Bn. 48. §-a szerint minősülő lopás vétsége miatt emelt vádat és tárgyalást indítványozott. A kir. járásbíróság azonban 1909. évi november hó 18-án 1909. B. 565/2. sz. a. hozott végzésével a bűnvádi eljárás megindítását megtagadta és hatáskörét leszállította, mert ebben az esetben a Btk. 336. §-ában felsorolt lopás esete nem forog fenn és mert az a körülmény, hogy a zabszéna a lopás elkövetésének idejében a földtől már el volt választva, egymagában a mezőrendőri kihágást lopás vétségévé nem minősíti. II. Az 1894. évi XII. tc. 93. §-ának a) pontja szerint gazdasági terményeknek a mezőről való ellopása, amennyiben a lopott tárgy értéke hatvan koronát meg nem halad és a cselekményt bűntetté minősítő körülmények nem forognak fenn, mezőrendőri kihágást képez, melynek elbírálását az idézett törvény 103. §-a a közigazgatási hatóságok hatáskörébe utalja. Az a körülmény, hogy a mezőről ellopott gazdasági termény az elvitel idejében a földtől már el volt választva, a cselekmény jelzett minőségén mit sem változtat, mert a ter-