Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára III. kötet 1910 (Budapest, 1911)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. c9 L S. S. néptanító, kenderraezői lakós a gyulafehérvári kir. járásbíró­ságnál beadott keresetében előadta, hogy 1907. évi december hó 17-tó'l kezdve igoíi. évi december hó 26-ig mint rendes tanító működött a felső­marosváradjai gör. kath. iskolánál. Állását díjlevél alapján foglalta el, amely szerint évi 650 K járandóság illette meg; mindezideig azonban, csupán 200 K-t kapott és természetbeni lakást, amire 50 K tudódik be. Kérte ez okból a felsőmarosváradjai gör. kath. egyházat, mint iskolafen­tartót, S. A. lelkész és elnök képviseletében megidézni és a hátr. 400 K s a kereset beadásától járó kamatai megfizetésére kötelezni. A kir. járásbirósáfi 1909. évi január hó 29-én 1909. Sp. I. 109/2. sz. a. hozott végzésével alperes pergátló kifogásának helyt adott és a kere­setet visszautasította, mert alperest az egyházközség gondnoka nem kép­viselheti; az erdélyi gör. kath. egyházak képviseló'jéül a törvény a püs­pököt, ebben az esetben a balázsfalvi érseket rendeli, tehát a perlésnél ez melló'ztetett. Továbbá, mert a felekezeti tanító fizetését elsó'sorban a köz­igazgatási hatóságok útján köteles felhajtatni, s csak ha ezek utalják a birói útra, adhat be a polgári bíróságnál keresetet. S. S. ezután a kereset tartalmával azonos panaszát az alvinczi járás főszolgabírójánál adta be, itt azonban a felsőmarosváradjai gör. kath. egy­házat, mint iskolafentartót M. V. érsek képviseletében kérte marasztalni és a tényállást azzal egészítette ki, hogy a törvénynek megfelelő iskola­épületet az iskolaszék felállítani nem akarta, azért a vallás- és közokta­tásügyi miniszter az engedélyezett 300 K-t az iskola részére nem folyósí­totta ; ez a jövedelemmegrövidítés azonban csak az iskolát terhelheti, mert az iskolaépületet az iskolaszék mulasztása következtében nem állí­tották fel, ebből reája kár nem háramolhatik. A főszolgabíró Alsófehér vármegye kir. tanfelügyelőjétől véleményt kért és azután 1909. évi július hó 16-án 2197. sz. a. hozott határozatával arról értesítette a panaszost, hogy a tanítói járandóságoknak felhajtása közigazgatási útra tartozik ugyan, de csak azon esetben, ha az iskolafen­tartó egyházközség a hátralékosok névszerinti kimutatását az eljáró ható­ságnak kiadja (1893: XXVI. t.-c. 7. §.) Ha azonban az iskolafentartó egy­házközség a tartozást tagadná, mint ezt S. S. tanítóval szemben teszi, a követelés rendes birói úton érvényesítendő. S. S. ezután a miniszterelnöknél a m. kir. minisztertanácshoz cím­zett kérvényt adott be, melyben kérte, hogy az ügyében felmerült hatás­köri összeütközés intéztessék el; a miniszterelnök a kérvényt a hatásköri bírósághoz tette át. Az ezen iratokhoz másolatban mellékelt díj levél szerint, a tanítói járandóság:

Next

/
Oldalképek
Tartalom