Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára III. kötet 1910 (Budapest, 1911)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 49 és vállalkozóval az 1908. évi cséplési idényre a cséplés körüli munka elvégzésére néhány társával együtt szerződést kötött. — A munkát augusztus 7-ig fennakadás nélkül végezték, ekkor azonban a beállott esős idő miatt Cs. J. hazaküldte őket azzal, hogy ha az időjárás javul, a munkát folytassák. Amint az idő kiderült, ki is mentek a géphez, de Cs. J. a cséplést folytatni nem engedte, holott a szomszéd tanyákon mindenütt dolgoztak. Ennek következtében a csépléshez szerződött emberek egy része elment más munkát vállalni, Cs. J. a megniaradottakat egyre biztatta, sőt kijelentette azt is. hogy az eltávozottak helyett is ő fogad napszámosokat és hogy várjanak, ha a munkát megkezdhetik, majd üzen értük, csak legyenek készenlétben. Midőn azonban ő három társával együtt augusztus hó 20-án kiment a géphez, Cs. J. kijelentette, hogy nincs rájuk szüksége, mert helyettük már másokat fogadott. Minthogy Cs. J. augusztus 9-től augusztus 20-ig, 12 napon keresztül — a 4 munkanap leszámításával — 8 napig őt más munkától visszatartotta, naponta 3 kor. 60 fillért számítva, 28 K. 80 fillért tartozik napszámok címén megtéríteni; ezenfelül neki a banda összeszedéseért egy mérő búzát, mely 18 koronát ér, 10 kor. ruhakopást és a gépjavításért naponta 2 kor., vagyis 8 koronát tartozik fizetni. Kérte ennélfogva Cs. J. összesen 64 kor. 80 f. tőke s az okozott költségek megfizetésére kötelezni. Alperes pergátló kifogást emelt, mire felperes kijelentette, hogy ő nem kártérítést, hanem munkadíjat követel. A leír. járásbíróság 1908. évi szeptember hó 18-án 1908. Sp. II. 619 2. sz. a. hozott végzésével alperes pergátló kifogásának helyt adott és a pert megszüntette, mert a kereset tartalmából megállapította, hogy felperes alperest a szerződést nem teljesítése következtében előállott kárának megtérítésére kérte kötelezni és mert az 1899: XLII. t.-c. 18. §-a szerint a cséplőgépvállalkozó és munkások közt az előírt alakszerűségek megtartásával létrejött szerződésből eredő kárkövetelések elbirálásáea az 1898: II. t.-c. 72. ^-ban megjelölt hatóság, tehát a közigazgatási hatóság illetékes. V. F. ezután a kereset tartalmával azonos panaszát Czegléd város rendőrkapitányához adta be. A rendőrkapitány tárgyalás alapján 1909. évi január hó ^-én 9478 1908. sz. a. hozott határozatával panaszost követelésével és a panaszlottat viszontkövetelésével elutasította. Panaszos felebbezésére Pest vármegye alispánja a tényállás kiegészítése végett az iratokat visszaküldötte és a rendőrkapitány kihallgatási jegyzőkönyv alapján azt jelentette, hogy a felek között az 1899: XLII t.-c. 7. §-ban körülírt szóbeli, vagy írásbeli szerződés létre nem jött, mert a csatolt és csak egy példányban létrejött, de tanuk által alá nem írt szerződés törvényszerűen létrejött szerződésnek nem tekinthető. Térfi : Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára. III. 4