Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára III. kötet 1910 (Budapest, 1911)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 4i összeg és eljárási költség egyetemleges megfizet 'sére kötelezte. A megokolás szerint a fó'szolgabiró az alispán utasításától eltéró'leg az 1894 : XII. tcikket azért alkalmazta, mert a kataszteri birtokív szerint az a hely, a hol a lopás történt, nem erdő'. Szabolcs vármegye közigazgatási bizottsága 1908. évi december hó 10-én 3731. Kb. sz. a. hozott ítéletével a fó'szolgabiró Ítéletét hivatalból is felülvizsgálat alá vévén, azt illetékesség és hatáskör hiánya miatt megsemmisítette és az iratoknak a nyíregyházai kir. járásbirósághoz való áttételét azzal rendelte el, hogy ha és amennyiben a kir. ügyészségnek 3368 '908. számú intézkedését elfogadva, saját hatáskörét meg nem állapítaná, az 1907 : LXI. tc. értelmében az iratokat a hatásköri bírósághoz terjessze föl. A megokolás szerint az ítélet azért volt megsemmisítendő, mert panaszos 945 K kárösszeg erejéig igényét fenntartotta és egyetemleges marasztalást kért ; ez okból az 1894 : XII. tc. 97. §. szerint az ügy elbírálására a kir. bíróság bír hatáskörrel. A nyíregyházai kir. járásbíróság 1909. évi február hó 22-én kelt felterjesztésében kijelentette, hogy az ügyben hatáskörét most sem állapíthatta meg és ezért az ügyészségi megbízott indítványához képest az iratokat a hatásköri bírósághoz terjesztette fel. A hatásköri bíróság 1909. évi június hó 14-én 1909. Hb. 31. sz. a. hozott határozatával kimondotta, hogy ebben az ügyben hatásköri összeütközés nem merült fel, mert a kir. járásbíróság csak azt mondta ki, hogy az ügy nem az ő, hanem a kir. törvényszék hatáskörébe tartozik; az ügyet tehát nem utasította el általában a rendes biróságok hatáskörétől. A nyíregyházai kir. járásbíróság ennek a határozatnak a vétele után, az ügyészségi megbízott indítványát elfogadva, az ügyet a nyíregyházai kir. ügyészséghez tette át. A kir. ügyészség Rakamaz község elöljáróságával további nyomozatot eszközölt és az ügyet a nyíregyházai kir. törvényszéknek beterjesztette. A nyíregyházai kir. törvényszék 1909. évi október hó 16-án 7325. B. sz. a. hozott végzésével az ügyész indítványát elfogadva, hatáskörét nem állapította meg és az ügj et a hatásköri bírósághoz felterjeszteni rendelte, mert a nyomozat adatai nem azt állapították meg, hogy B. A. és társai előre összebeszélve és együtt követték volna el a falopást, ami különben nagy számuk mellett észrevétlenül nem is volt volna megtehető, hanem azt, hogy az 1908. év telén, hol többen együtt, hol pedig és leginkább külön-külön, de 60—60 K-t meg nem haladó értékű fákat és gallyakat loptak. Nincs arra adat, hogy bármikor és együttesen 60, vagy 200 K-t meghaladó értékű fát loptak volna és ez a terheltekkel szemben bizonyíthatónak egyáltalában nem mutatkozik. Minthogy pedig a bűncselek-