Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára II. kötet 1908-1909 (Budapest, 1910)

4 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. engedélye megtagadtatik, az engedélyt 16338/1907. sz. a. kelt rendeletével — a menetpróba kedvező eredménye esetére — kivételesen megadta, egyidejűleg azonban a céget értesítette, hogy a hazai ipar indokolatlan mellőzése miatt az 1905. évi november 28-ikán 63185. sz. a. kiadott rendelet alkalmazása mellett a mozdony beszerzési árának 20% erejéig bírságot fog kiróni. A vasúti és hajózási főfelügyelőség útján bemutatott okiratok alapján azután a KM. 1907. évi június hó 23-ikán 38316 1907. sz. a. rendeletével a cégre az ipar- és kereskedelmi alap javára juttatandó 4000 korona bírságot rótt ki, mert a külföldi beszerzés szükségét utólagosan sem birta elfogadható módon igazolni és mert az 1895. évi december hó 13-án 82422. sz. a. kelt itteni rendelettel a társaság részére engedélyezett állami kedvezmények az 1905. évi április hó 2-án 17777. sz. a. kelt itteni rendelettel a hazai ipar támogatásának kikötése mellett hosszabíttattak meg. Ezen rendelet ellen a cég a kir. közigazgatási bírósághoz 'panaszt adott be. A kir. közigazgatási bíróság a KM. által emelt hatásköri kifogást 1907. évi november hó 5. napján tartott nyilvános ülésében az 1896. évi XXVI. tc. 131. szakasza alapján tárgyalás alá vette és tényként azt állapította meg, hogy a m. kir. kereskedelemügyi Miniszter, miként ez a panasszal megtámadott határozatnak 16338 1907. számú előiratából kifejezetten kitűnik, a szóban forgó bírságot az 1905. évi 63158. sz. kereskedelemügyi miniszteri rendelet alkalmazása mellett rótta ki. A panaszló cég pedig a birság kirovását megtámadja azon az alapon, hogy az idézett rendelet a cégnek már korábban 1889., 1900. és 1904. években engedélyezett vasutaira nem terjeszthető ki. A kir. közigazgatási biróság az ekkép felmerült vitás kérdés eldöntését az 1896: XXVI. tc. 68. §. 3. pontja alapján hatáskörébe tartozónak mondta ki a következő okokból: a törvénynek most felhívott pontja értelmében a közigazgatási biróság előtti eljárásnak van helye a kereskedelemügyi Miniszternek azon határozata ellen, mellyel a későbbi törvény terhelő rendelkezéseit a korábban engedélyezett vasútra a törvényben foglalt felhatalmazás hiányában kiterjeszti, továbbá a törvény itt minden megkülönböztetés nélkül említi az engedélyezett vasutat, tehát itt a biróság hatásköre szempontjából közömbös, hogy milyen jellegű vasútról van szó, azt a kifejezést pedig, hogy a későbbi törvény terhelő rendelkezéseit kiterjeszti, tágabb értelemben kell venni, jelesül akkép, hogy itt a Atörvény* alatt nemcsak a szoros értelemben vett törvény, hanem más törvényes jogforrás is értendő. Ezt az értelmet követeli ama jogvédelem, melyet a törvény idézett