Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára II. kötet 1908-1909 (Budapest, 1910)
4i8 KÖZIGAZGATÁSI HATÓSÁGI HATÁROZATOK. a fennálló nyugdíj szabályok értelmében 2000 K a nyugdíjba beszámítható évi fizetése után 1900. évi szeptember hó i-től esedékes nyugdíjigénnyel lépett fel. Alperes cég a tárgyalás alkalmával hatásköri kifogást emelt egyfelől azon az alapon, hogy az ipartörvény 176. $-a szerint az iparhatóság elé csakis az e törvényszakaszban említett kártérítési követelések tartoznak, a nyugdíjigény azonban ilyennek nem tekinthető, másfelől az elsőfokú véghatározat ellen irányuló felebbezésében az okból, mert felperes a nevezett cégnél igazgató-főkönyvelői minőségben volt alkalmazva s mint ilyen kereskedősegédnek nem lévén tekinthető, szóbanlevő igényeinek elbírálása a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. Az elsőfokú iparhatóság a hatásköri kifogást az ipartörvény 176. §-a alapján elutasította s felperes nyugdíjigényjogosultságát megállapította, a másodfokú iparhatóság ellenben az iparhatóság hatáskörét alperes cég által a tárgyalás alkalmával emelt kifogás alapján leszállította és feleket igényekkel a rendes birói útra utasította. Tekintve azt, hogy az 1884: XVII. tc.-be foglalt ipartörvény 1. §-a értelmében a kereskedés is az ipartörvény alá esik, a kereskedősegédnek a munkaviszony megszűnéséből keletkező kártérítési követelései — tehát felperes követelése is — az ipartörvény 176. §-a alapján birálandók el, mert felperes a fent ismertetett tényállás szerint alperes cégnél könyvvezetői minőségben volt alkalmazva s így a többször idézett törvény 92. §-ában foglalt rendelkezés értelmében kereskedősegédnek tekintendő. Az a körülmény, hogy alperes cég által az elsőfokú véghatározat ellen beadott felebbezésben foglaltak szerint felperes alperes cégnek egyszersmind igazgatója is volt, a közöttük fennálló alkalmazotti viszony jellegén mit sem változtat, már csak azért sem, mert felperes szóban levő követelésével nem mint igazgató, hanem mint alperes céggel az utóbbi idézett törvényszakasz szerint elbírálandó munkaviszonyban levő könyvvezető, illetve kereskedősegéd ebben a minőségben teljesített szolgálatai után járó kártérítési igénnyel lépett fel. Emellett nem volt figyelembevehető alperes cégnek a tárgyalás alkalmával emelt s a másodfokú iparhatóság által helytállónak talált az a hatásköri kifogása sem, hogy a nyűg-