Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára II. kötet 1908-1909 (Budapest, 1910)

PÉNZÜGYI ÜGYEKBEN. 405 következtében ha a hatáskörvizsgálat e jogának gyakorlása és illetve e kötelezettségének teljesítése közben a közigazgatási bíróság annak felismerésére jutna, hogy a — tárgyánál fogva — végső fokban az ő hatáskörébe tartozó kérdésben az alsófoku eljárásban az illetékes hatóság még nem határozott: kétségtelenül fenn kell forognia a bíróság ama jogának, h°gy — esetleg az illetéktelenül hozott határozatoknak hatályon kivül való helyezésével, — a kérdésnek elbírálását törvényes mederbe terelje és illetve ennek majdani következményeképen azt, hogy az illetékes hatóság, avagy hatóságok határozataival teljesen előkészített ügy, annak idején, az ő végső fokú elbírálása alá legyen vonható, biztosítsa. Mindez előadott okoknál fogva tehát ki kellett mondani a közigazgatási bíróságnak a fenforgó ügyre vonatkozó illetékességét és hatásköri jogosultságát annyiban, hogy ennek végleges megállapítása esetében a kérdéses behajtási illeték jogossága és mértéke ellen benyújtott felebbezés, — az illetékes magyar királyi pénzügyigazgatóságnak határozata alá utaltassék. Az 1908 ápr. 9. 4564/908. szám alatt, miután a BM. hatáskört megállapító 14225,907. a. határozat ellen hatásköri kifogást nem emelt, a Kb. a panasznak annyiban helyt adott, hogy a városi tanácsnak és a tvhat. bizottságnak határozatait figyelmen kívül hagyva a pénzügyigazgatóságot utasította, hogy ebben az ügyben batározatot hozzon. 249. Egyes okiratok bélyegmentességének előzetes kimondása iránti panasz a közigazgatási bíróság hatáskörébe nem tartozik. 1907 nov. 29. 20705/907. P. sz. Az 1896: XXVI. tc. 81. §-ának III. pontja szerint, illetékügyekben a közigazgatási bíróság előtt való eljárásnak helye van: a pénzügyigazgatóságnak azon határozata ellen, melylyel az 1889: XXVIII. törvénycikk II. fejezetében megállapított eljárás szerint megszabott illetékek jogosságát, és helyességét megállapítja; vagyis tehát a panaszszal megtámadott határozat már megszabott illetékre kell, hogy vonatkozzék ; a fenforgó esetben azonban arról van szó, hogy a «Sz-i